A komposztálásról már több korábbi cikkben is olvashattatok, de röviden néhány fontos alapvetést megosztanánk, mielőtt a lakossági komposztálásra térnénk.
Mióta és mit komposztál az emberiség?
Talán elsőre nem is gondolnánk, hogy a komposztálás története egészen Kr.e. 2300 környékére nyúlik vissza, ráadásul egy földrésszel odébbra, Mezopotámia területére. Írásos feljegyzéseknek hála tudjuk azt, hogy maga technika, miszerint szerves hulladékot forgatunk vissza a természetbe akkor már/még gyerekcipőben járt.
A komposztálás során több végtermék születik. Az első a komposzt, ami földdel elkeverve biztosítja, hogy a talaj tápanyagtartalma megmaradjon. A földbekerülése után létrejön a humusz, ami a növények termőképességét tartja meg, hiszen minden tápanyag benne van. Az utolsó pedig a komposzt-tea, amiről a legkevesebbet lehet hallani. Ez elszivárog a talajba, így csak bizonyos területeken tud érvényesülni a hatása. Biotisztítószernek is tökéletes, emellett kerti-és szobanövények tápanyagpótlására.
Röviden összefoglalva: egy körkörös rendszer, amivel a természettől „kölcsönvett” anyag maradványait visszaadjuk, hogy a föld tovább tudjon táplálkozni.
Arról, hogy mit szabad és mit nem komposztálni, itt tudtok olvasni.
A répahéj is tökéletes „alapanyag" a komposztálásra. Íme, néhány répás fogás:
Répabacon
A villásreggelik elengedhetetlen része a sült bacon, de hogy helyettesítsük ezt a veganuár alatt? Íme egy egyszerű, de nagyszerű növényi alternatíva.
Misós, „odakapós" sültsárgarépa-krémleves
Egyszerűen elkészíthető leves, ami mindössze sütőben sült gyökérzöldségeket (jelen esetben sárgarépát) zellerszárat, hagymát és világos (shiro) misopasztát (ejtsd: miszó) rejt. ...
Gyors répás falafel a sütőből
A legjobb nyári bogyó! Készítsétek sárgarépával, hogy még lazább legyen a gyomornak és üdítőbb látvány a szemnek. Köztudott, hogy bő olajban kell sütni, de most a nagy hőségre ...
Mérföldkő a komposztálás történetében
Uniós szabályzásnak köszönhetően legkésőbb 2023. december 31-től lehetőséget kell biztosítani a lakossági biológiailag lebomló hulladék gyűjtésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy barna kuka is megjelenik majd a szelektív hulladékgyűjtő kukák sorában, amibe a komposztáható hulladékok kerülnek majd. Irányadó példa erre Ausztria és Olaszország, ahol már egy ideje sikeresen működtetik a lebomló a szekciót. Ugyanis a komposztálható hulladék akár a szemetünk 30%-át jelenti.
Érdekességek, amiket nem gondoltál volna
- Santiago legszegényebb kerülete (La Pintana) 20 éven keresztül úttörője volt a komposztálásnak, ami a burgonyahéj, avokádóhéj és narancshéj összegyűjtését jelentette elsősorban
- papírhulladékot is lehet komposztálni, kivéve a lakkozott, fóliázott darabokat és újságpapírokat
- a homokot is a komposztra lehet dobni, ha az agyagosabb fajta
Ha kertetek nincs, de akár egy erkély vagy kisebb helyiség, ahova befér egy komposztláda, akkor is bátran fogjatok hozzá. Szerencsére ma már rengeteg olyan komposztládát lehet találni, ami nem jár kellemetlen szagokkal.
Még több otthon tipp:
