Ha azt olvassuk a címkén, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, vagy E-300, a legtöbben laborban előállított veszélyes kemikáliára gondolunk, pedig utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor.
A magyar fogyasztók többségében bizalmatlanságot kelt az egyes élelmiszerek címkéjéről ismerős adalékanyagok hivatalos neve, holott a hétköznapokban különösebb fenntartások nélkül használják azokat – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el.
Ezt a kettősséget jelzi, hogy a magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat,
azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy vanillincukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben használatosak ezek az összetevők.
Nem tudjuk, hogy a sütőpor is térfogatnövelő
Szemléletes példa minderre, hogy a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe. Ehhez képest saját bevallása szerint sütőport (ami bizony egyfajta térfogatnövelő) 80 százalék használ több-kevesebb rendszerességgel. Hasonló a helyzet az ízfokozók terén is: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot, ezzel szemben több mint 60 százalék használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt, márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.
A fogyasztók többsége – tízből hat felnőtt – elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. Azon a skálán, ahol az 1-es jelöli az „egyáltalán nem tartok tőle”, az 5-ös pedig a „nagymértékben tartok tőle” véleményt, 3,4-es átlaggal a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók bizonyultak, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek (2,9) számítanak.
Nem a tartósítószer miatt áll el a gyümölcslé
Egy, szintén a Coca-Cola megrendelésére készült tavalyi országos kutatás alapján a hazai fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Ennek apropóján ezúttal azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele – rosszul – arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek, és csupán tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának – és a pasztőrözésnek – köszönhető a hosszú eltarthatóság.
Ezeket olvastad már?
Világszínvonalú okosvizet gyártanak Magyarországon
Az okosvíz előállításához szükséges technológiát Európában eddig csak Nagy-Britanniában és Hollandiában alkalmazták.
NosaltyHa 104 évig szeretnél élni, csak light kólát kell innod...
A lightkólafüggő néni, aki 104 éves, és teljesen jól van.
Brecz Judit5 mondat, amit soha ne mondj egy rosszevő gyereknek!
Bármelyikőnkkel előfordulhat, hogy válogat a gyerekünk. Érdemes azonban átgondolnunk, hogy mit mondunk neki, vannak olyan mondatok, amelyekkel többet ártunk, mint használunk.
Peer Krisztina pszichológusGyakran fáj a fejed, puffadsz, szédülsz? Ez a betegség is...
Bizonyos ételek után kellemetlen tüneteket tapasztalsz? Lehet, hogy érdemes felkeresned egy allergológust.
Rózsakert Medical Center