Gasztro 2020.11.30.

Itt a válasz, hogy miért eszik mindenhol a magyar

Hering András

Örök dilemma, hogy miért a magyar ember rántja elő elsőként az alaposan megpakolt rántott húsos szendvicsét és a lángolt gyulajiát a vonaton, mintha nem lenne holnap...

A fenti tézis után tehát akár ki is jelenthetjük, hogy a magyar nép hungarikuma lett az utazás közbeni folyamatos evés, legyen szó a vasútállomáson vett hamburgerről, a nagymama csomagolta sajtos pogácsáról és házi kolbászról, vagy a hajnali indulás előtt összedobott rántott húsos szendvicsről.

A lényeg, hogy már a vonatot indító füttyszó előtt bontogassuk az alufóliából a csípőssel és hagymával telepakolt gyrost, vagy szisszenjen a sör, pukkanjon a csipszes zacskó.

És persze mindenből sok legyen, nehogy az utazás végéig hiányt szenvedjünk a jó falatokban, és a szomszéd ülésen hörcsög módjára falatozó úr szájából kelljen kinéznünk az otthonról csomagolt fasírtgolyókat.

A kolbász a vonaton, na, az nem városi legenda

A magyar ember csillapíthatatlan étvágyának és kényszeres evésének nyomába eredve találtuk meg azt a nosztalgikus videót, ami a szocialmizus ideje alatti abszurd és "megmosolyogtató" gondolatokkal ad magyarázatot a múltból hozott étkezési szokásainkra, és legfőképp arra,

hogy"miért eszik a magyar" vagy miért vált védjegyünkké a citromleves üvegbe készített limonádé, a vastagra szelt kenyér sült csirkecombbal papírszalvétába csomagolva.

A "magvas gondolatok" között olyan örök magyar igazságok hangzanak el, mint a riportban felcsendülő "mindent, amit megeszel, azt tőled senki nem veheti el" című prófétai dalocska üzenete, de az "amit megeszek, az az enyém" és a "mert van mit ennie a magyarnak, mert a szocializmus megtermeli" válaszokkal is takaróztak a tudományt is kihízó magyar emberek.