Milyen is az igazi? Sokunknak rémlenek nem túl kecsegtető élmények éttermekben kóstolt hortobágyi palacsintákról. A mindenféle mirelit utánzatok nem jöhetnek szóba – de mért ne próbálnánk saját kezűleg elkészíteni?
A hortobágyi palacsinta – már csak nevéből adódóan is – igazi hungarikum, tudomásunk szerint sehol, szerte a nagyvilágban nem tálalják a palacsintát ilyen módon. Semmiképpen sem könnyű, séta előtti laza uzsonna ez – bár az éttermekben legtöbbször előételként kínálják, otthon jobbára akkora adagokat főzünk, hogy bőven kitesznek egy-egy főételt, még a családi kompánia legéhesebb képviselőinél is. Az ilyen klasszikusok esetében sokszor mondjuk a már unalomig ismert felmentő szavakat, miszerint „ahány ház, annyi szokás”, de a valóság az, hogy pár technikai fordulattól eltekintve a hortobágyi palacsinta készítésének nagyon is jól körülírható fortélyai vannak.
Ezek közül az első és kőbe vésett szabály a borjúhús megléte, az első hortobágyi palacsinták csakis ebből készültek – forrásaink szerint egy korabeli szakácskönyv az 1500-as években említi először a paprikás szósszal, pörkölttel szervírozott palacsintát. Borjúhúst viszont nem sétagalopp beszerezni manapság, bár jobb henteseknél próbálkozhatunk az igényünkkel, de ha más nem, marad a csirke különböző részeiből főzött változat. Jó, ha a pörköltet kissé bővebb lével főzzük, a későbbiekben hasznunkra lesz ez a művelet, mikor krémesíteni fogjuk a töltelékünket – ehhez csontozzuk ki a kész pörköltet, tegyük aprítóba vagy darálóba, a levéből pár kanállal lazítsunk rajta, a maradékot pedig habarjuk be tejföl és némi liszt segítségével.
További hortobágyipalacsinta-recepteket itt találsz >>
Ha már idáig eljutottunk, kapkodással ne rontsuk el az utolsó fázist: a habarásba először tegyünk ismét pár evőkanállal a megmaradt pörköltléből, hogy kiegyenlítődjenek a hőmérsékleti különbségek, ezek után nyugodtan homogenizálhatjuk a két alkotórészt. Ezzel meg is vagyunk, a kész palacsintabatyukra ebből a szószból adagolunk majd. Osszuk be az időnket racionálisan: mialatt a hús készül, süssük meg a palacsintákat a szokott módon. Jöhet a hajtogatás: háromszögekbe összehajtva vagy kis batyukba pakolhatjuk a húst, tálalás előtt pedig locsoljuk meg a paprikás szósszal. Ezt csakis közvetlenül előtte tegyük, mert egyébként a palacsintatészta magába szívja az isteni, krémes feltétet. Persze frissen, melegében az igazi ez az étel is, de mit ne mondjunk, ha marad, mi napokkal később is szíves örömest falatozunk belőle! Egyik kedvenc ételünk, szerintünk lehetetlen megunni!
Irodába vele! Munkahelyi csemegék >>
További hasznos tippekért kattints a Dobd össze! rovat korábbi cikkeire! >>