Hongkong a szupermodern felhőkarcolók és a kisemberekkel zsúfolásig tömött lakótömbök találkozása. Ezernyi éttermével, kis kifőzdéjével méltán pályázhatna „az éttermekkel legjobban ellátott város” címért.Egy biztos, itt nem marad éhesen senki!
Rövid itt-tartózkodásunk alatt a kínai gasztronómia világátvárosról városra ismertük meg.
Csípős-savanyú leves
Kedvenc kínai levesem. Legtöbbször egy hatalmas fazékkal készül belőle. Számomra megunhatatlan. Nagyon gyorsan és egyszerűen megfőzhető.
Hosszú leves
Ez volt az első kínai étel, amit elkészítettem, mert nem kell túl sok furcsa hozzávaló, amivel ha megmarad belőle, később nem tudok mit kezdeni.
Chow mein - kínai sült tészta csirkével
Itt ülök, és gondolkodom, hogy mi légyen a sztori, erre Mr Smith azt mondja, mikor segítséget kértem tőle: Milyen sztori? Én megfőztem, a sztori a tiéd! :D Na tessék! De tény, hogy ...
Causeway Bay-ben
Hongkongi tartózkodásunkat mintegy keretbe foglaltuk, mivel első alkalommal olyan finomat ettünk egy szálláshelyünkhöz közeli családi kisvendéglőben, hogy utolsó alkalommal is ugyanott vacsoráztunk. Másodjára a házi – csak ezen a helyen kapható –, pácoltlibamájuksajnos elfogyott, ezért tűzálló agyagedényben készült, borsosüvegtésztávalegybesütött változatával vigasztalódtunk és nem csalódtunk, fantasztikus ízekre leltünk. Kacsaimádóként nem hagyhattuk ki a füstölt, szeletelt ínyencséget, melyet sült tofura tálaltak és kis tálkában ecetes, citromos, édes, chilis mártogatóval hoztak. Itt a másik kedvencemnek, a zöldségeknek is hódolhattam, hiszen étvágygerjesztőként a füstölt, pörkölt mogyoró mellé isteni házi készítésű savanyúságot kaptunk a forrázott kínai zöldségek mellett – amelyeket a rizs köret kiegészítőjeként rendeltem. Egyiket választásomat sem bántam meg, mindegyik étterembe visszamennék Honkongban.
Ígynéz ki a kínai étel Honkongban
| 
| 
|
Kínai újév: szerencsehozó finomságok>>
Kowloonban
A Prada- és Dior-boltok övezte kis sikátorban megtaláltuk a csípős-savanyú leveseklegfinomabbját, melynek minden alkotóelemét mi választhattuk ki. Én öt-hatféle zöldséget, vékonyra szelt kacsahúst, rizslisztből készült metéltetés sült tofutkértem. A kérdésre, hogy fűszeresen óhajtom vagy simán, simán válaszoltam. Később egy kedves fiatalember felajánlotta a speciális kínai fűszerkeveréküket (ma lark tong), amire azonnal igent mondtam. A várt hatás nem maradt el, felülmúlta minden elképzelésemet: a szám zsibbadni kezdett, szédültem, a torkomban is éreztem a fűszer erős ízét. A mellettünk elhaladó járókelők közül sokan megfigyelték és méltatták a választásunkat, biztattak, bátorítottak. Így visszagondolva, életem legfinomabb csípős-savanyú levesét fogyasztottam. Bármikor újra kipróbálnám!
Wan Chaiban
Követkető utunk – egy hosszú városnézés után – az élettel teli, főként éjszakai szórakozóhelyeiről híres Wan Chaiba vezetett. A főutca egyik kis éttermébe tértünk be, a Hay Hayba. A kirakatában füstölt húsok – kacsa, liba– lógtak, amiket – a vevő kérésére – az utcai gázégőkön, apró cserépedényekben rottyantottak össze. Az étlapot átböngészve arra gondoltam, hogy itt a jó alkalom, hasonlítsuk össze a sült és a sima, fűszeres „spice” marhát. A sült marhahúshelyett bendő, azaz pacalérkezett. Itt elnézést kérek azoktól, akik a kedvenceik közé sorolják ezt az ételt, én megijedtem tőle és gyorsan kacsára cseréltettem. Kínában egyébként sütik, majd páclében megfőzik és nagy darabokban tálalják a marhapacalt.
{ RKÉP = 1539,3 }
{ RKÉP =40898,3}
