Nagyon kevés alaptudással indultam neki a nagyvilágnak, de a gasztronómia iránt érzett nagy érdeklődésem régóta tart. Nagymamámnál töltöttem kiskoromban a nyarakat, és bizony ilyenkor mindig kemény munkára fogott. Rengeteget tanultam belőle, főleg a tenni akarás szeretetét. Sok finom falat került akkoriban az asztalra, amit meg kellett becsüljek, hiszen édesanyám egyedül nevelt és szűkösen álltunk anyagilag. Első próbálkozásom a konyhában 14 évesen egy barátfüle nevű tésztaféle volt, kissé keményre sikeredett, de meglepetésnek szántam neki a túlórából hazajövet. Ízlett neki, de láttam rajta, hogy nehezen nyelhető volt.
20 évesen liszt nélküli piskótát készítettem szegény páromnak, annyira meg akartam lepni este, mikor hazajön a munkából. Sikerült! A főzés szeretete receptgyűjtéssel kezdődött, majd kisebb könyvtárnyi receptmagazint, könyvet és dvd-t gyűjtöttem össze az elmúlt 38 év alatt. Ebben a szobában vagyok itthon igazán, meg a szép kis konyhámban, ahol nap mint nap alkotok.
Nyugdíjas vagyok már több mint 1 éve, így sok időm van kísérletezgetni, próbálkozni újabb ételek és sütik készítésével. Szeretem megosztani másokkal azokat a finomságokat, amiket elkészítek. Imádom a fotózást, régóta készítek ételfotókat, de más népek ételeit és hagyományait is sokat tanulmányozom. Szeretném még továbbfejleszteni konyhai tudásomat, hiszen van még mit tanulnom. Jártam már Európa több országában, mindig a szokásokat figyeltem. Kedvenc ételem egyike a bécsi rántott borjú: elkészítését korán megtanultam, és már fiatal koromban többször megsütöttem.
Természetesen a magyar konyhát sem hanyagolom, mert nagyon sok jó ételkülönlegességünk van. Már az ünnepi készülődést is elkezdtem, méghozzá új receptekkel, amiket megosztok majd mindenkivel. Jó sütögetést, békés, boldog adventet kívánok mindenkinek! A főzés öröm és nem kényszer!