Attól függetlenül, hogy milyen étrendről legyen is szó – gondolok itt a legtöbb fogyókúrás „divatdiétára”, a szintén előtérben lévő inzulinrezisztencia, vagy akár a fitnesz életmód étrendjeire – valamilyen oknál fogva a főbb szénhidrátforrások között szinte kivétel nélkül a rizs különféle típusait szeretik kiemelni, javasolni. Ezzel ellentétben a burgonya egyfajta mostohagyerekként vagy feledésbe merül vagy könnyen kerül a tiltott/kerülendő kategóriába.
Szeretném nektek most összehasonlítani ezt a két élelmiszert, hogy színesebb, reálisabb képe kapva dönthessetek, ha az egészséges étrend változatossága szerint járnátok el.
A rizs és a burgonya esetében is a szénhidrát, azon belül is a keményítő az elsődleges energiaforrás. Ha általánosságban vizsgáljuk a rizs és a burgonya glikémiás indexét - aminek szerintem azért nincs feltétlenül értelme, mert az egy időben fogyasztott ételek, vagy a felhasznált olaj, de akár az ételkészítési eljárás is változtathat ezen -, akkor azt látjuk, hogy glikémiás indexük kb. ugyanannyi.
A burgonya 100 grammja 94 kcal, ami 2,5 g fehérjéből és 18-20 g szénhidrátból tevődik össze, attól függően, hogy nyári vagy téli burgonyáról beszélünk (ez a különbség az újkrumpli magasabb víztartalmának köszönhető). A rizs energiatartalma a fehér rizs esetén 353 kcal, 7,4 g fehérjével, illetve 77,5 g szénhidráttal. Igen ám, de valós összehasonlítás csak akkor tehető, ha mindkét köretből átlagos adagokban gondolkozunk: ez burgonya esetén 300 g, míg a főzés során körülbelül 2,5 x-es mennyiségre dagadó rizsből 80 g, tehát
- egy adag főtt burgonya 282 kcal-t, 7,5 g fehérjét és 54 g szénhidrátot tartalmaz, míg
- egy adag főtt fehér rizs szintén 282 kcal, de az összetevők alapján 5,9 g fehérjét és 62 g szénhidrátot tartalmaz.
Tehát kalóriákban ugyanott vagyunk, de egy adag burgonya fehérjetartalma kicsit magasabb, míg szénhidráttartalma kicsit alacsonyabb.
Ha burgonyát fogyasztunk, növeljük a napi C-és B6-vitamin bevitelünket, valamint javíthatunk kalcium-, kálium- és foszforbevitelünkön is. Bár a burgonya is tartalmaz némi vasat, a rizskörettel ennek többszörösét is fedezhetjük, magnézium és cinktartalmuk pedig nagyjából megegyező.
Vegyünk figyelembe még egy – nem táplálkozásélettani – jellemzőt, az árat. Nyár elején a burgonya nagyjából 2-300 forint/kg-os áron kapható, amennyiben úgy használjuk fel, még tisztítási veszteséggel sem kell számolnunk, hiszen ilyenkor még nem szükséges hámozni. Ebben az esetben kb. 75 forint lesz egy adag burgonya ára.
A rizs esetében már nagyobb a szórás, hiszen nem mindegy, hogy A vagy B rizsről, jázmin, vagy akár basmatiról, esetleg arborioról beszélünk, de az árak 300,- és 1200,- forint között helyezkednek el, tehát ha egy közepes árfekvéssel kalkulálunk, akkor egy adag főtt rizs 60 forintba fog kerülni.
Azt gondolom, hogy a rizsnek és a burgonyának is vannak előnyei, nem szabadna egyik élelmiszert sem kiszorítanunk az étrendünkből. Figyeljük a mennyiségeket, kerüljük a túlzásokat a gyakoriságban is: burgonya legfeljebb kétnaponta szerepeljen a családi menüben, de a rizs se legyen kizárólagos választásunk. Variáljuk a felhasználás módját, akár új receptek kipróbálásával, így biztos, hogy mindenki örömmel fogja a rizst és a burgonyát is fogyasztani a családban. Jó étvágyat hozzájuk!