A csípős ízért felelős molekulákat kapszaicinnek nevezik, ez a molekula pedig a paradicsomban és a csípős paprikában is egyaránt megtalálható. A különbség az, hogy míg a csiliben ezek a genetikai információk aktívan működnek, addig a paradicsomban ezeket a molekulákat " be kellene kapcsolni". Itt jön képbe a modern technika vívmánya, vagyis aa genetikában alkalmazott CRISPR-Cas9 módszer.

Valószínűleg a csípős paradicsomra még éveket kell várni, hiszen a kutatók még nem teljesen biztosan abban, valóban képes-e a CRISPR módszer átszabni a paradicsom jelenlegi génállományát.

Amennyiben a tudósok sikerrel járnak, úgy a csípős paradicsom nem csak a kulináris élmények kedvelőinek nyújt majd új élvezeteket, hanem a gyógyszeriparnak is, a kapszaicin ugyanis rengeteg fájdalomcsillapítóban és gyógyászati termékben megtalálható alapanyag.