Kulináris hagyományaink, ezzel egyidejűleg az otthoni konyhánk repertoárján szereplő ételeink sora közel sem állandó, hiszen folyamatos változásban van, és képes a megújulásra.

Ennek egyik kiváló példája lehetne a sütőtökkrémleves. Ezelőtt 10-15 évvel még gyakorlatilag alig ismerték itthon ezt a zöldséget, sokkal inkább az amerikai filmekben, Halloween kapcsán találkozhattunk vele. Mára pedig ott tartunk, hogy szinte a legtöbb háztartásba beépült, sőt mindenkinek megvan a maga bevált sütőtökleves-receptje, így nekem is.

Én azt szeretem benne, hogy villámgyorsan elkészül, hiszen a tök igen hamar megpuhul, és nagyon jól passzolnak hozzá a fűszeresebb ízek, úgy mint a chili, a gyömbér vagy az én nagy kedvencem, a fahéj. Krémesíteni lehet a klasszikus módon is, ahogy a krémleveseket szokás, azaz tejszínnel, de a kókusztej is igen jól áll neki.

A szezon viszont lassan lecseng, és mindegy, hogy ezt a levest főzzük belőle, egy jófajta rizottót, vagy éppen csak a krumplipürébe keverünk belőle egy keveset, érdemes kihasználni az utolsó alkalmat egyikét, hiszen legközelebb ősszel kóstolhatunk bele újra.