Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847-1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a „hivatalos” magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüst-sók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlő és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid később fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerűbb szerek vették át, de teljesen sosem tűnt el.
A hatóság óvatosságra int!
Az ezüstkolloidnak fertőtlenítő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, immunrendszer-erősítő képességeget tulajdonítanak a szer forgalmazói. A hatóság azonban óvatosságra int: "Elkerülhető kockázatnak teszi ki magát az, aki a nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választ engedélyezett gyógyszerek helyett" – figyelmeztet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója annak apropóján, hogy egyre több webáruház kínál ezüstkolloid-oldatot a lakosság számára. - "A forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeiknek" – hívja fel lakosság figyelmét dr. Pozsgay Csilla - "A webáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minőségű, nem garantált sem az összetételük, sem a tisztaságuk."
Olvastad már?
Minden, amit a HPV-ról tudnod kell
Az OGYÉI álláspontja szerint ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függően elvileg gyógyszerként, vagy – helyi alkalmazás esetén – kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egy gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként, vagy étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, így az intézet sem jegyzett be ilyen összetételű terméket.
Gyógyszerként való engedélyezés esetén megfelelő színvonalú dokumentációval kell bizonyítani egy termék hatásosságát és ártalmatlanságát, valamint az állandó minőséget. A gyógyszergyártás engedélyhez kötött tevékenység, melynek feltételeit Uniós jogszabályok határozzák meg, a folyamatot szigorú minőségbiztosítási rendszerrel ellenőrzik a tagállamok gyógyszerügyi hatóságainak szakemberei.
Olvastad már?
Az ellenőrzött körülmények szerinti gyártást nem véletlenül hangsúlyozza a gyógyszerügyi hatóság vezetője, hisz részben ez a garanciája a gyógyszerbiztonságnak. A jelenleg kapható ezüstkolloid megnevezéssel forgalmazott termékek bizonytalan minőségűek, nem garantált sem az összetételük, sem tisztaságuk (nem tudjuk tartalmaz-e bármilyen szennyező anyagot), sem az, hogy valóban a kolloid mérettartományba tartozó ezüstszemcséket tartalmaznak-e.
Az amerikai hatóság (FDA) éppen ezért közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ezüstkolloid tartalmú készítményeket a jelenlegi szabályozás szerint nem ismeri el hatékony és biztonságos gyógyszerként, gyógyhatással nem népszerűsíthetők, és az ilyen készítmények használata az argyria kórkép kialakulásának veszélyével jár.
Argyria – amikor a bőröd tartósan elkékül
Az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, ún. argyriát okoz, amely a bőr, belső szervek, köröm, fogíny kékes-szürkés elszíneződésében mutatkozik meg, ami nem kezelhető, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bőrirritáció jelenhet meg. A leghíresebb ilyen eset bizonyára Stan Jones amerikai szenátoré volt, aki egy házilag előállított ezüstkészítmény tartós fogyasztása miatt volt kénytelen elkékülve a nyilvánosság elé állni. Az alábbi képen a 2013-ban elhunyt Paul Karason látható, akin a szintén több évig tartó ezüstkolloid fogyasztásának mellékhatásaként elszíneződött bőr látható.
A webáruházakban hirdetett és forgalmazott termékek közegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért az OGYÉI a fogyasztók megtévesztése miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul. A GVH legutóbb tavaly, 2015 decemberében egymillió forintnyi bírságot szabott ki egy kolloid oldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják.
Pozsgay Csilla arra kéri a lakosságot, hogy ne vásároljon a bizonytalan minőségű és összetételű termékekből. Felhívja a patikák vezetőinek a figyelmét arra, hogy vizsgálják át készletüket és ne forgalmazzák a közegészségügyi kockázatot jelentő készítményeket. A jövőben a tisztigyógyszerészek a gyógyszertárak ellenőrzésekor kiemelt figyelmet fordítanak az engedély nélkül forgalmazott készítményekre, ha kell, súlyos szankcióval sújtják azokat, akik ellenőrizetlen minőségű termékeket árusítanak.
A hatóság egyébiránt folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a bizonytalan eredetű szerekkel kapcsolatban is. Az OGYÉI honlapján közzéteszi azokat a kétes eredetű és hatású készítményeket, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik.
via OGYÉI
