Retro 2020.11.30.

Ezt ette a 7 vezér több mint 1000 éve - így étkeztek a honfoglaló magyarok

Petrás Gabriella

Vajon mi volt Álmos és Előd kedvenc étele? Milyen fogásokért rajongott Ond, Kond, és mit ehetett ebédre Huba, Tas, meg Töhötöm? Ősi magyar étkezés a honfoglaló őseink korában.

A töltött káposzta, a paprikás krumpli és a gulyás helyett egészen másféle ételeket ettek a Kárpát-medencébe érkező elődeink. Amit ma reformnak hívunk, anno az volt a megszokott, a mindennapi étkezés alapja.

Az ősi reform konyha

Amit ma egészséges étkezésnek, tudatos táplálkozásnak nevezünk, az régen a teljesen hétköznapi, általános étkezés alapját képezte. Mi számított hétköznapinak? Rengeteg friss zöldség, gyümölcs, karakteres fűszerek, különféle méz, kása és minőségi húsok.

Mivel őseink a vándorlások során sok nép konyháját megismerték, ezért az ősi magyar konyhában különböző kultúrák étkezési szokásai elegyednek. A letelepedés után ugyan sokat változott a magyar konyha, hiszen elődeink belekezdtek a zöldségtermesztésbe és az állattartásba, de a vándorló életmód nyomán kialakult gasztronómia nyomai a mai napig fellelhetők.

Ugyanúgy, ahogy az ősi magyar térrendezést, lakberendezési kultúrát, az étkezést is az 5 elem, azaz a föld, a víz, a tűz, a levegő és a fém határozta meg. De hogy jelentek meg ezek az elemek a gyakorlatban? A vándorló életmód sajátosságaként a bográcsos ételek voltak túlnyomó többségben, vagyis az ételek a földön, fából rakott tűz fölött, fémből készült bográcshoz hasonló üstben főttek.

A honfoglaló vezérek a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete)

Gyakori volt a birkahús, a marhahús, a lóhús és a vadhús, az ételeket pedig tárkonnyal, kakukkfűvel, rozmaringgal, hagymával ízesítették. Gyakran került a tányérra friss hal, de szárított, füstölt húsokat is gyakran fogyasztottak, ugyanis sokáig elálltak, így magukkal tudták vinni, ha hosszabb útra készültek.

szarvaspörkölt

Szarvaspörkölt bográcsban

párolt hús

Lassan párolt koriandermagos marhaszegy

raguleves

Kapros-tejszínes bárányraguleves

A kenyér nem volt olyan hangsúlyos

Az ételeket javarészt kétféleképpen készítették el: vagy a ma ismert pörkölthöz hasonló fogásként, amikhez magokat is adtak, vagy zöldségekkel vegyítve, sok vízzel felengedve, amolyan korabeli, tartalmas levesként.Őseink a tejtermékeket is szerették, szerves részei voltak az étkezési kultúrájuknak: túrót, sajtot és vajat is készítettek, valamint tarhót, vagyis az oltott tejet is előszeretettel fogyasztották.

A zöldségek közül a gombák, a répa, a borsó, a salátafélék és a hagymafélék, a gyümölcsök közül a bogyós, vadontermő gyümölcsök, a szeder, a szamóca, az alma, valamint a körte gazdagította az étrendjüket. A húsokhoz hasonlóan a gyümölcsöket is szárították, aszalták. Az étrendjük rostban gazdag volt, amihez nemcsak az említett zöldségekből, gyümölcsökből jutottak hozzá, hanem a kásából is, amit szintén előszeretettel kanalaztak.

A kenyérfélék már a honfoglalás korában is az étkezés részét képezték, fontos alapanyagnak számítottak a gabonafélék, de a kenyér nem kapott akkora hangsúlyt, mint napjainkban. A ma ismert kenyér helyett vízzel és sóval készült, kovász nélküli kenyérlepényt ettek. Mivel a vándorlások során - érthető módon - nem építettek kemencéket, forró kövön, sütőkövön sütötték meg a kenyeret.Az ételeket a víz mellett borral, komlóból készült erjesztett itallal, azaz korabeli sörrel és erjesztett lótejjel öblítették le.