Amennyire hétköznapi és magától értetődő találmány a táblás csokoládé, olyannyira keveset beszélünk a történetéről. Pedig a táblás csoki a csokoládék között az egyik legnépszerűbb műfaj, és megérdemli, hogy mindent tudjunk róla.
A táblás csokoládé, abban a formában, ahogyan ma ismerjük, nem is olyan régi találmány, az első táblák nagyjából a 19. század közepe felé jelentek meg. De azért menjünk vissza kicsit jobban az időben, hiszen az első csokitáblák sem csak úgy a semmiből pottyantak ide. Durva adat következik, de a csokoláde mintegy négyezer éves találmány, ám eleinte csak folyékony formában hódított. A történészek szerint időszámításunk előtt 1900 évvel az aztékok, a maják és az olmecek már birtokában voltak annak a tudásnak, hogy ha kakaóbabból pasztát készítenek, összekeverik vízzel, majd fűszereket, például chili paprikát, mézet vagy vaníliát adnak hozzá, akkor mennyei folyékony desszertet kapnak. Ezek az ókori törzsek már azt is tudták, hogy a csokoládénak hangulatjavító hatása van, sőt, afrodiziákként is működnek, és kiváló kísérői az olyan különleges alkalmaknak, mint az esküvők és a temetések. Az időszámításunk előtti 16. században uralkodó azték fejedelem, Montezuma különösen nagy csokoládé imádó hírében állt, állítólag naponta tíz literrel is elfogyasztott, de ez persze csak legenda.
A csokoládé egészen az 1500-as évekig folyékony csokoládét jelentett. Ekkor azonban a spanyol gyarmatosító, Hernán Cortés megkóstolta az italt, és arra jutott, ez neki kelleni fog Spanyolországban is. Segítői összekeverték a kakaópasztát cukorral és fahéjjal, és elkezdték a csokit nem is olyan folyékony formában élvezni. A csokoládé sokáig leginkább csak a gazdag spanyolok kiváltsága volt, 1615-ben azonban egy spanyol hercegnő hozzáment a francia XIII. Lajoshoz, és magával vitte ezt a csodát a házasságba. Innentől a csokoládé kezdett egész Európában elterjedni, természetesen eleinte csak a nagyon gazdagok körében. 1828-ban egy holland kémikus, bizonyos Coenraad Johannes van Houten volt az, aki feltalálta azt az eszközt, amellyel a csokoládé szilárd formában is élvezhetővé vált.
1847-ben idehaza igen forradalmi hangulat készülődött, viszont közben Angliában egy egészen más forradalom zajlott, a táblás csoki forradalma. Joseph Fry volt az a mester, aki kitalálta, hogyan lehet a kakaóport, a cukrot és a kakaóvajat úgy összekeverni, hogy abból szilárd halmazállapotú csokoládé válhasson. Ezt a masszát öntötte később formába, amelyben megdermedt, és így született meg az első táblás csokoládé.
A többi pedig történelem. Ezután sorra jöttek egymás után az újabb és újabb találmányok. John Cadbury 1849-ben előállt a saját verziójával, a Nestle pedig 1875-ben tejet adott a csokoládéhoz, és megszületett a tejcsoki. 1879-ben Rudolphe Lindt rájött, hogyan lehet olyan csokoládét előállítani, amely belül krémesebb, de mégis képes megtartani a formáját. A táblás csoki mindenkinek bejött, és előbb-utóbb az összes olyan édességgyár, amely kakaóval is foglalkozott, előállt a saját verziójával. És így van ez ma is. Folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb innovációk, mindenki megtalálta a saját védjegyét a táblás csoki készítésben, folyamatosan mennek a kísérletezések az újabb gyártási és csomagolási technológiákkal.
Az elmúlt években azonban szerencsére ezen a területen is kezdik megmutatni magukat a kézműves gyártók. Számos gyártó foglalkozik azzal, hogy megalkossa saját továbbfejlesztett változatát. Ez egészen új lendületet ad ennek az iparágnak, hiszen az elképesztő ízkombinációk, a minőség új szintje és az etikus gazdálkodásra való törekvés előbb-utóbb a nagyipar működésében is nyomot hagy. Aminek az a következménye, hogy egyre több finom csokit ehetünk.
Ezeket olvastad már?
11 selymesen CSOKOLÁDÉS sütemény
A csokoládé sokunk jollyjokere, ha rossz kedvűek vagyunk, és picit felvidítanánk magunkat. Ha csokirajongó vagy, lesd meg ezeket a recepteket is!
Nosalty7-ből 1 ember szakítana a párjával, ha nem szereti ugyanazokat...
Meglepő következtetésre jutott egy friss tanulmány: az emberek 22 százaléka azzal marad csak kapcsolatban, akinek hozzá hasonló az ízlése az ételek terén is.
NosaltyElkezdődött a Bocuse d'Or európai válogatója, ahol magyar résztvevőnek is...
Október 15-16-án rendezik meg a Bocuse d’Or európai döntőjét, amelynek először ad otthont a Balti-tenger partján fekvő észt főváros, Tallinn.
Nosalty*A cikk az Édes Város együttműködésével jött létre.