Első olvasatra azt hittük, hogy egy újabb pizzázóval vagy koktélbárral bővül a főváros, és a borospoharat fogó cicalogó sem vitt eggyel közelebb minket. Viszont azóta már többször is élveztük az És Margarita vendégszeretetét, kóstoltunk, jóllaktunk, és nyugtáztuk, hogy tiszta nyugat ez a koncepció. Keddtől szombatig ebédelhetünk náluk 11:30-ig, este pedig 18:00-23:00-ig mehet a lazítás, vacsora, natúrbor és beszélgetés.
Egyre csak bővül a IX.
A IX. kerület egyre jobb hely, és nemcsak a környék városrendezési rehabilitációja miatt igaz ez, hanem a gyarapodó kávézók, fagyizók, ételbárok miatt is. Vannak bejáratott kedvencek, például a mindig ugyanazt a minőséget és gyorsaságot hozó Black Cab, az esténként fiesztahangulattal hívogató Paletta, a reggeliben ütős Manfréd pékség, az egész Élesztő Ház filozófiája és könnyedsége a hétvégi Pancs gasztroplaccal, de szívünkbe zártuk már sokszor a Salve pizzériát és az Impastót is. Mindig jó betérni a vietnámi Hanoi Xuába, a koreai Auntie’s Kitchenbe, a japán Kitsune is tartogat meglepetéseket, és fagyiban is erős a környék: a MAMO, I love Gelato például. A kisbisztrók viszont finoman szólva alulreprezentáltak.
Mester ééééés ….
2024 nyarán, a legnagyobb kánikulában érkezett meg Levente és Marcell „műhelye” a Mester utcába, szellemes névvel, hiszen a Mesterhez leginkább Bulgakov Margaritája passzol (vagy a Depeche Mode szolgája, de az egy másik történet…). A 46. szám alatt, közvetlenül a burgerező mellett találjuk a miniatűr És Margaritát, ami két pillérre épül: egyrészt gyors és élvezetes ebédeket kínál a környék irodáiban dolgozóknak, este pedig az oldottabb és ráérősebb arcát mutatja. Pont olyat, amilyenből rengeteget találunk Párizsban, Berlinben vagy Madridban.
Nyitott konyha, jó zene, jó borok, sokszor bravúros mediterrán ízvilágú ételek, frissen és fiatalosan, de gondosan készítve.
Két jóbarát, ha nagyot álmodik
Levente egyebek mellett a gasztronómia világából érkezett, barátja, Marcell viszont a jogi pályát cserélte le a sokkal több improvizációt és emberi faktort előtérbe helyező vendéglátásra. A történet már szinte klasszikusnak mondható: a baráti főzésekből, haverok megvendégeléséből érkezett az ötlet, hogy jó lenne ezt egy más szintre emelni, és nem csak a közvetlen környezetet jóllakatni.
De annyira nem rugaszkodtak el az alapvetéstől, hogy nagyüzemben szeretnének főzni, ez egy „two men show”, véges kapacitással, a kreativitás bedarálása nélkül. Kis túlzással olyan az És Margaritába érkezni, mintha egy stúdiólakásban foglalnánk helyet, míg a házigazdák a konyhában sertepertélnek.
Más élmény, mint egy átlagos étteremben
Egyébként nem akkora túlzás, méretben pont ekkora a hely, cserébe a konyha szépen felszerelt, és sok olyan géppel operálnak, ami elengedhetetlen a modern bisztrókonyhához. Valljuk, hogy az ilyen jellegű vendéglátás emberközelisége, kvázi „bevonó” jellege olyan élményt ad, mint amit nehéz lenne megtapasztalni egy klasszikusabb éttermi környezetben.
Délben és este is menő ételek, oldott hangulat
Többször ebédeltünk már náluk, egyszer megesett az is, hogy a három fogásból éppen a főétel fogyott el, mire odaértünk, de nem vettük zokon, ez a műfaj velejárója, és igazából süvegelendő, hogy pár hét alatt ilyen szépet futnak. Ami a délidőt illeti, 11:30-tól mehet a gyors ebéd: fixen főznek három fogást, amiből akár kettőt is kérhetünk. Hogy egy kis ízelítőt adjunk az elmúlt hetek felhozatalából: póréhagymás burgonyakrémleves baconchipsszel, kókusztejes őszibarackkrémleves, fokhagymakrémleves kenyérropogóssal, paradicsomleves mozzarellával előételként.
Főételnek lassú tűzön főtt bolognait, burgonyapürével körített konfitált oldalast, kolbászos puliszkát is felszolgáltak már, desszertnek pedig panna cottát, csokis piskótát, baracklekváros tejespitét, vaníliás kiflifelfújtat is készítettek az elmúlt hetekben. Minden házias és harmonikus, semmi sem ipari vagy elsunnyogós. Ráadásul nemhogy egy óra alatt végzünk, de sietősen akár félóra múlva is távozhatunk, teli hassal.
Ami az estét illeti, nyilván az á la carte étlap a fő attrakció, ebben tudják komplexebben megmutatni a tapasztalatukat, ízlésüket. Abszolút a könnyedebb mediterrán vonalat erősítik, de nincs kényszerolaszkodás és spanyol tapákkal való nyomulás, inkább ízvilágban, gördülékenységben árad a déli mentalitás és gasztrokultúra. Rövid és velős az étlap, megfizethető árakkal (egyetlen ételük közelíti meg az 5000 forintos árat). Ami kihagyhatatlan, az a thai padlizsán fetával és zaatar fűszerrel – ez nekünk abszolút Yotam Ottolenghi stílt hozott. A fiúk lecsó coulis-val tálalt nyárias töltött paprikája kápiából készül, és csak egy kevés vajas krumplit kap köretként. Mintha egy nyáresti kerti vacsorára álmodták volna meg, minden falatjában friss és könnyed. Jól bánnak a csicseriborsóval, úgy általában a hüvelyesekkel, és a húsok is technikásan, szívvel készülnek.
Gyakorlatilag mindennek ez az alapja az És Margaritában: kreativitás és barátságosság. Az apró bisztró befogadóképessége miatt az asztalfoglalás kvázi kötelező!
És Margarita
1095 Budapest, Mester utca 46.
Címlapkép: És Margarita
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Fedezz fel további izgalmas helyeket itt:
- Tepsis pecsenyezsír és tányérról lelógó rántott húsok, fölötted meg egy puli ugrik – Üdvözlünk, Marumba!
- Gagyi gyros helyett végre mesteri burgertől füstös a belváros – Megnyitott a ChopNGo
- „A nyertes pisztácia nekem már nem ad annyit, mint a krémes tejfölfagyi” – Interjú a világ legjobb fagylaltkészítőjével, Fazekas Ádámmal
