Élet epekővel - mit ehetünk?

A hazai felnőtt lakosság mintegy 15%-a él epekővel. Előfordulása nőknél sajnos gyakoribb, az életkor előrehaladtával is nő, és a túlsúllyal élők is veszélyeztetettebbek.

Az epe a májban folyamatosan termelődő, az emésztésünket segítő folyadék, amelynek egy része a nyombélbe kerül, az emésztés szünetében pedig az epehólyagba, ahol koncentrálódik és tárolódik, majd étkezésekkor a nyombélbe ürül.

Hogy alakulnak ki az epekövek?

Többféle epekő létezik, ezek közül az ún. koleszterinkövek előfordulása a leggyakoribb. Ilyenkor az epében vagy magasabb a koleszterintartalom, vagy alacsonyabb az epesavak aránya, ezért az epe koleszterinből túltelítetté válik, ez kicsapódik, és kialakulnak a kövek.

Hazánkban az epekövesség kétszer olyan gyakran érinti a nőket, mint a férfiakat, és az előfordulása az életkor előrehaladtával nő. Az epekövesség kockázata nagyobb az elhízottaknál, egy 20%-os túlsúly megduplázza a rizikót. Gyakran családi halmozódás is megfigyelhető, és Crohn-betegségben is gyakran jelentkezik. A nem megfelelő táplálkozás többféle módon is elősegítheti az epekő kialakulását: a koleszterinben gazdag, zsírdús, rostszegény étrend, valamint a koplalással, éhezéssel járó fogyókúrák is kockázati tényezők.

Így néz ki egy epekő

Honnan tudom, hogy nekem van-e epekövem?

Az epeköveket vagy rutin hasi ultrahang során szokták felfedezni, vagy az első görcsös rohamnál derül ki jelenlétük. Ha ismert, hogy magas koleszterinszinttel élünk, vagy családtagjaink között van, aki epekővel él vagy epeműtéten esett át, akkor érdemes rendszeresen hasiultrahang-vizsgálatos szűrésre járnunk.

Az epekövek nagy része nem okoz tüneteket (ún. „néma kő"), ilyenkor nincs szükség a kezelésre. A kisebb kövek veszélyesebbek lehetnek, mivel könnyen elmozdulhatnak, kikerülhetnek az epehólyagból, elzáródást okozhatnak, melynek következtében gyulladás alakulhat ki. Az epekövesség legjellemzőbb tünete az epegörcs, a fájdalom a jobb bordaív alatt jelentkezik és kisugározhat a hátba és a vállba is. Emellett a betegeknél hányinger, hányás, telítettségérzet, puffadás, múló sárgaság is jelentkezhet. Epeút gyulladás esetén az előbbi tünetek mellett láz és kifejezett sárgaság is felléphet. Az epegörcs tüneti kezelése fájdalomcsillapítókkal, görcsoldókkal történik, súlyosabb esetekben az epeköveket az epehólyaggal együtt műtéti úton távolítják el.

Olvastad már?

Így csökkentheted a koleszterined!

Mit és hogyan együnk, ha epekövünk van?

A görcsroham után egy fokozatosan felépített diétával lehet elérni a tünetmentes állapotot:

  • Az első nap érdemes csak folyadékot fogyasztani, ez lehet víz, langyos, cukormentes tea, esetleg préselt almalé.
  • A 2-3. napon óránként pár falatot ehet a beteg. Szénhidrátokban gazdag legyen az étkezés: pl. főtt rizs, burgonya, főtt sárgarépa, kétszersült szerepelhet az étrendben. Jó szolgálatot tesznek ilyenkor a nyáklevesek (rizsnyák, zabnyák).
  • Ha enyhülnek a panaszok, a zsírszegény fehérjék: pl. bőr nélkül főtt csirkemell, főtt hal, natúr joghurt, sovány túró is beépíthetők az étrendbe.
  • Zöldségfélék közül azokat válasszuk, amelyek kevesebb rostot tartalmaznak, és nem okoznak puffadást.
  • Zsiradékot óvatosan, egyszerre csak kis mennyiségben használjunk, az erős, csípős fűszereket érdemes mellőzni.

Ha éppen béke van

Tünetmentes időszakban kiegyensúlyozott, az összes tápanyagot tartalmazó, de szélsőségektől mentes étkezés javasolt:

  • Gyakori, kis étkezések (napi 4-6), mivel a kisebb mennyiségű étel kisebb mértékű epehólyag-összehúzódást eredményez, így kisebb az esélye, hogy a kövek elmozduljanak, illetve az étkezések közti rövidebb idő miatt kisebb a lehetőség az epe besűrűsödésére, és ennek következtében az epekő kialakulására.
  • Az epe kiválasztása, az epehólyag összehúzódása elsősorban a tápanyagok, közülük is leginkább a zsírok (pl. meleg zsiradék, tejszín, olaj, tojássárgája) hatására történik, ezért érdemes a zsiradékot csökkenteni. Tünetmentes időszakban azonban szigorú zsírszegénységre nincs szükség.
  • Az ételkészítés módjával is befolyásolhatjuk az ételek zsírtartalmát: sűrítésre a magyaros rántás helyett hintést, kefires, joghurtos habarást vagy száraz rántást alkalmazzunk. Ne készítsünk bő zsiradékban sült ételeket, süssünk sütőben, alufóliában, sütőzacskóban, vagy roston, grillen.
  • Az epebetegek gyakran túlsúlyosak, nekik kiegyensúlyozott, teljes életmódváltással járó étrenddel szükséges fogyniuk, a szigorú, éhezéssel, koplalással járó fogyókúrák tilosak, mert növelik az epekövek kialakulásának kockázatát.
  • A szükséges rostmennyiségről is gondoskodni kell, a betegeknél gyakran jellemző székrekedés elkerülése érdekében is.
  • Ne felejtkezzünk meg a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásáról sem!

Olvastad már?

Mintaétrend: 1400 kcal/160 g szénhidrát

Ki mit bír?

Az egyéni tolerancia, tűrőképesség a többi emésztőrendszeri betegséghez hasonlóan nagy jelentőséggel bír az epebetegeknél is. A fekélynél és a Crohn-betegségnél már említett táplálkozási napló itt is segíthet a problémát okozó ételek, élelmiszerek felismerésében, ha rendszeresen és pontosan vezetjük.

A fogyaszthatóság szempontjából három nagyobb csoportra oszthatjuk az élelmiszereket:

  1. Panaszt nem okozó élelmiszerek: a gabonák és a gabonából készült ételek közül a pár napos (nem friss) kenyér, zsemle, kifli, rizs, búzadara, zab. Zöldségek, gyümölcsök közül probléma nélkül fogyasztható a burgonya, sárgarépa, tök, sütőtök, patisszon, zsenge zöldbab, cukkini, padlizsán, spárga, cékla, alma, őszibarack. A sovány húsok, húskészítmények, felvágottak, a kefir, a joghurt, a túró és a sovány sajtok is idetartoznak.
  2. A legtöbb betegnél általában panaszt okozó élelmiszerek: friss, kelt vagy zsírban, olajban sütött tészták, a szárazhüvelyesek, a zsíros, tejfölös mártások (majonéz, tartár, hollandi mártás), tejszín, a túlérett sajtok görcsöt válthatnak ki. Szintén epegörcsöt idézhetnek elő a bő zsírban sült illetve a magas zsírtartalmú húsok, a tepertő, a szalonna, a füstölt húsok és füstölt húskészítmények is.
  3. Egyéni tolerancia határozza meg, hogy képes-e a beteg fogyasztani: ide tartozik a tej, sokan magában nem tudják fogyasztani, de ételkészítéshez igen. A tojás szintén egyéni, a keményre főtt tojás, a rántotta sokaknak nem jó, de lágytojásként vagy ételekben nem vált ki görcsöt. A káposzta, kelkáposzta, karalábé, zöldpaprika, paradicsom, uborka, fokhagyma, vöröshagyma, retek, petrezselyemzöld, zeller elsősorban nyersen puffadást okozhat. Itt is segíthet az ételkészítés módja, ha a retket, meghámozott uborkát besózzuk, majd leöntjük a levét, vagy a karfiolt, brokkolit fedő nélkül készítjük, csökkenthetjük a puffasztó hatást.

Gyakran nem maga az alapanyag, hanem az elkészítés módja és az elfogyasztott mennyiség okozzák a panaszt. A magyaros konyhában megszokott rántás, erős fűszerek, hagymás-paprikás alap, sok tejföl az alapvetően ehető élelmiszerekből görcsöt, fájdalmat kiváltó ételeket hozhat létre.

A gyümölcsök közül a magas zsírtartalom miatt a dióval, mandulával, mogyoróval szemben lehet rossz az epebetegek tűrőképessége. Az aprómagvasok, a citrusfélék, a kemény, éretlenebb almák, a köves körték szintén az egyéni tolerancia alá tartoznak.

Fűszerek közül a bors, csípős paprika, a chili, a torma szintén szerepelhet a tiltólistán. A zöldfűszerek szárítva gyakran panaszmentesen használhatók, de frissen pl. a tárkony, a bazsalikom, az oregano is kizárásra kerülhet. Az elkészítés módja itt is szerepet játszik, a hagymák, fokhagyma ételbe főzve nem, nyersen már inkább, de zsírban pirítva ronthatnak az állapoton.

Élvezeti szerek közül a feketekávé, az erős fekete teák, alkohol kerülhetnek az étrendből kimaradók listájára. A tejeskávéról, csokoládéról, kakaóról nem feltétlenül kell lemondani, de csak ritkán és kis mennyiségben érdemes őket fogyasztani.

Címlapról ajánljuk

További cikkek