Talán a tészta legtrükkösebb része a mézes massza elkészítése. Itt a legfontosabb, hogy elég nagy lábast használjunk, nehogy kifusson belőle a cukros keverék a szódabikarbóna és az ecet reakcióját követően.

Figyeljünk nagyon a masszára, ne kapcsolunk alatta túl erős lángot, mert akkor nem elég, hogy kifut majd, de oda is ég. A tésztának kellemesen karamellizált ízt kell adnunk, nem keserű, kozmált aromát.

A frissen kisütött lapok első ránézésre/tapintásra túl puhának tűnhetnek. Azonban ne aggódjunk, miközben kihűlnek, megszilárdulnak majd. Semmiképp ne süssük a receptben leírt időnél tovább a tésztát, mert akkor kiszárad és törni, morzsolódni fog.

De nemcsak a tészta esetében fontos a lehűtés, hanem a krémnél is. Ha melegen használjuk, túl folyós lesz az állaga, és kicsorog a rétegek közül.

A rétegezéshez válasszunk egy olyan tepsit/tálcát, ami befér a hűtőnkbe, majd béleljük ki sütőpapírral. Ez nagyban meg fogja könnyíteni a későbbi tiszta szeletelést és tálalást.

Mindenképpen fedjük le fóliával a hűtőbe helyezett marlenkát, nehogy átvegye a hűtőnkben jelen lévő erőteljesebb szagokat/illatokat.

A sütemény levágott végeit akár magukban is megehetjük, de sokkal jobban járunk, ha felhasználjuk őket pohárkrémek vagy más édességek készítéséhez.

A marlenka légmentesen zárható dobozban több napig (akár egy hétig is) eláll. Tároljuk a hűtőben, hidegebb idő esetén a kamrában.