A sangria hozott, de a buborékok miatt érkeztem meg. A hungarianwines.eu Hungarian Web Wine Writing borszakíró versenyén szerepelt egy 2022-es sangriáról szóló cikkem, ami hogy hogy nem, végül a borkoktélos kategóriában döntős lett. A közönségszavazás jóvoltából pedig a nyár végén ért az óriási öröm, hogy az október Sant Sadurní d'Anoiaban ér majd. Amíg itthon már sárgába hajlanak a lombkoronák, odakint szikrázó napsütésben figyelhetem majd a tulipánformájú pohárban versengő buborékokat, a CavaTast nevű fesztiválon, illetve a legmenőbb pincészetekben.
A leghíresebb fekete palack
Amikor késő este landol az ember gépe és végállomására már majdnem éjszaka érkezik, az egy különös érzés, hiszen előbb látja sötétben a környezetet, mint egy átlagos nappalon. A barcelonai reptérről kényelmes volt a vonatozás, egy órán belül megérkeztünk San Sadurní állomására, ami konkrétan a Freixenet gyár mellett található. Ez a világ egyik legnagyobb cava importőre, öt generációra visszatekintő históriával.
Ezt a márkát talán még Magyarországon is sokan ismerik, hiszen főleg a feltűnő, matt fekete palackú Cordon Negro Brut tételét a nagyobb hiperek polcain könnyen ki lehet szúrni.
Reklámozta már Sharon Stone és Antonio Banderas is: eleganciát sugároz és olyan nagystílű már a külleme is. Egyet pillantottunk csak a gyármonstrumra, majd Németh Ágival, a hungarianwines.eu megálmodójával és tulajdonosával megindultunk a szálloda helyett saját otthonukba.
Amikor az életet átszövik a szőlőtőkék
Végig a dombos kis városkán, ahol ugyan csak 12 000 ezer főt számlálnak, de minden 100 emberre jut egy cavapincészet. Így legyen valaki depressziós vagy a gasztronómia ellen beoltott… hogy minden sarkon vár egy ropogós bagettba rendezett bocadillo és a futóútvonal-munkába járás útvonalán végig szőlők és kisebb-nagyobb pincészetek sorakoznak! Kisvártatva megtudtuk, hogy a felfele építkező, szűkebbre szabott óvárosi házak pincéiben is sok helyen érlelődnek a cavák, Ágiék közvetlen szomszédja is egy gyártó (Rosmas), klassz cavával és több emelet mély pincerendszerrel.
Metódusok, viták és elnevezések
A katalán vidéken az 1887-es nagy, Európa szőlőtőkéit letaroló filoxéra járvány után kezdődött meg a pezsgő, vagyis cavagyártás. Itt, a Penedés régióban, ellenben még nem cava néven. Ez újkeletű névadás, a ‘70-es évekből érkezett, mivel sok-sok ellentétet szított a franciákkal (mivel a filoxéra pusztítása után nehezebben is regenerálódott a Chamgapne-vidék, valamint később az I. világháborúban is pusztultak az értékes borvidékek).
A büszke franciák aztán levédették borvidékük után a champagne nevet és eredetvédettséget. Vagyis bármi is történjék, csak a Champagne-ban készített méthode traditionnelle (vagy méthode champenoise) eljárással születő pezsgő lesz champagne, hiába érlelik ugyanúgy palackban a spanyol rokont, cava lesz és marad is! Kivéve, ha corpinnat, de erről egy picit később.
Régi motorosokból szigorú élen járók
Josep Raventós volt a pionír, aki a három helyi szőlőfajtából gyártott először pezsgőt: a Xarel·lo, a Macabeo és a Parellada házasításával, palackban érlelve, seprőn (röviden: a keletkezett üledék) tartva. Majd gyarapodtak, sokasodtak, gyűltek mindazok, akik a penedési szőlőkből varázsolták a buborékos italokat. A vidéken két pincészetet látogattunk meg: a Sabaté i Coca több mint 135 éve, négy generáció óta foglalkozik pezsgőkészítéssel, egy igazán romantikus küllemű, spanyol hasziendákat idéző birtokon. Részletesen elemzik a talajt, a termőföldet, nagyon magas sztenderdek szerint működnek és alapító tagjai egy éppen formálódó, exkluzív társaságnak, amely az úgynevezett corpinnattal foglalkozik.
Mi az a corpinnat?
A cava készítése nincs földrajzilag szabályozva, vagyis hiába készítik a cavák javát a Penedés régióban, egyéb tájakról is érkezhet hozzá szőlő (nem úgy, ahogy az említett Champagne vagy például Prosecco esetében). Ez még nem is lenne gond, viszont a lazább szabályozások és a tömeggyártás, a cava hírnevének csorbulása nagy baj.
Ezért 2017-ben létrehozták a társaságot, szövetséget, ami sokkal magasabbra teszi a lécet, mint a Cava DO.
Csak az adott termőterületről származhat a szőlő, saját pincészetben kell feldolgozni a 100%-ban organikus bort. Míg a sima cavánál 9 hónap a minimális érlelési idő, addig a corpinnatnál ez minimum 18 hónap. Ráadásul a palackokon fel kell tüntetni a degorzsálás (seprőtlenítés, amikor az üledéket fagyasztásos módszerrel szedik ki és utána kerül bele a parafadugó) idejét is. Ez fontos, hiszen minél közelebbi a degorzsálás, annál finomabb a pezsgőnk!
Nagy élmény volt végigmenni a pincészetben, Ági minden fontos helyiségbe bevezetett minket, megmutatta a palackban érleléshez fontos fa rázóállványokat és az emberi kezet helyettesítő giropalette nevű gépet is megfigyeltük. A kóstolásnál pedig szépen végigmentünk a Sabaté i Coca legjobb tételein, a Castellroig Reserva Brut-től a Josep Coca Brut Nature-ig.
A CavaTast kis pavilonjai
Mivel az út direkt a CavaTast cava-fesztivál időpontjára esett, egyik este meglátogattuk ezt is: a városban, egy kvázi teraszos-sportpályás területen kap helyet és felvonul a cava- és ugye corpinnatgyártás színe-java. Lazán és professzionálisan zajlik, nincsenek mindenképp a kitűnésre játszó és arcoskodó pincék, hanem inkább egységesen sorakoznak fel. A sok helyi buborék-kedvelő, a szakma és a műfaj szerelmesei egyszerre állnak sorban a kóstolható tételekért, a frissen degorzsált nedűkért, miközben zene szól és tényleg jó a hangulat. Nyomát sem láttam annak a bor- és pezsgővilágot körülvelő néha fojtó sznobériának, amit az itthoni fesztiválokon tapasztalhatunk. Befogadó és könnyed volt az egész! Kedvenc tételünk a Rimarts Martinez Rosé lett.
Egy szellős szerelmi vallomásként tudnám leírni, gyümölcsösen, ropogósan, több ezer apró gyönggyel a pohárban.
Bertha, az újgenerációs
Másnap egy újhullámosabb, fiatalabb pincészetnél, a Berthánál jártunk. Ők 1989 óta foglalkoznak szőlővel és cavával, az újhullámot képviselik. Ez megjelenik a dizájnban, a szemléletben és az egész kóstolóbárban is. Sant Sadurní lankái között találjuk, szép panorámával, divatos kialakítással, amolyan Instagram-fotózási ingert előcsalogató szettinggel. Fűben fehér betűk, háttérben a tőkék, fülünkben Lana del Rey feldolgozás, a pohárban pedig vidám buborékok. Kellemes hely, ahol a jelenre fókuszálnak.
A település, ahol múzeumot építettek a buborékoknak
Bizony, Sant Sadurníban a cavának múzeumot is létesítettek, Cava Center néven. Szórakoztató és igényes, sokat mesélnek buborékról, ízjegyekről, újító katalánokról, fesztiválokról és az ital dicséretéről. Végigmentünk a vezetésen, majd a Berthából vásárolt cava kíséretében legyártottunk otthon egy mennyei paellát.
Három napba sűrítettünk rengeteg élményt, érzést, ízt. Bejártuk a települést, ezt a két pincét, de például a legnagyobb gyártókat csak kívülről szemléltük. Valahogy jobban esett a lassítás és az emberközelibb lépték. Németh Ági vendégszeretetére és professzionalitására pedig alig lehet szavakat találni. Ez most egy nyereményút volt, de biztos vagyok benne, hogy találkozunk még ugyanott, hasonló időben, hasonlóan finom ízekkel. És ki tudja, Ágit egészen addig csábította Penedés, hogy hét éve már minden nap Sant Sadurníban ébred… lehet, hogy a pezsgőkészítő szomszéd mellett elférnénk mi is a közelben. Hátrahagyva mindent, arccal Spanyolországnak, a szőlőtőkéknek, a tengerről érkező párás sós levegőnek.
Szerző: Pákozdi Nóra
Címlapkép és fotók: Pákozdi Nóra
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
További külföldi gasztrokalandok és -érdekességek várnak:
