A mohácsi busójárás egy olyan hagyomány, amire büszkék lehetünk, hogy velünk maradt, hogy a modern idők nem mosták el, sőt, a fiatalok is kedvelik és megőrzik ezt a farsangi alakoskodást. Délszláv szomszédainknál mindenhol ismeretes a hasonló maskarás télűzés és a rémisztgetés, hozzánk is a sokácok hozták a legenda szerint. Magyarország legdélebbi Duna-parti települése hat napig egyedi karneválvárossá változik, idén február 8-tól vár a busójárás!
Miért mennénk Velencéig tolongani, mikor Mohácson is óriási a vigasság, a busók télűző és tavaszköszöntő ünnepe, ahol nevetni, táncolni, énekelni, sokác babot enni, fánkot majszolni és busóborból kortyolni is bőven lehet? Ha még sosem jártál a déli országrész hangos utcabálján, itt az idő, hogy idén bepótold a lemaradást!
A busójárás legendája és valósága
Néprajzkutatók jóvoltából elég sokat tudni a busójárás kialakulásáról. Sokak megkérdőjelezik a szerethető legendát, miszerint az egyre északra törő oszmánoktól rettegő déli sokácok (feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területéről érkeztek hozzánk) a Duna mocsaras vidékén, a Karapancsa-mocsárban bujdokoltak és cselt szőttek.
Állatbőröket aggattak magukra, vérrel kent álarcokat faragtak és óriási botokkal, színpadias fafegyverekkel, dárdákkal, égő fáklyákkal, kereplőkkel érkeztek meg az éj leple alatt az állomásozó oszmánok táborához.
A hódítók pedig halálra rémültek a sokác maskarásoktól, hiszen ördöghadseregnek hitték őket. Erről a mondáról írásos emlékek híján vagyunk, semmi bizonyíték nincs az ördögi terv kivitelezéséről és sikeréről, de szeretjük a históriát.
A tények viszont egészen Mohács 1687-es török alóli felszabadításáig vezetnek vissza: ekkor ugyanis az elnéptelenedett déli vidékekre betelepítették a sokácokat, vagyis a katolikus rácokat, akik nem az ordodox hagyományok szerint éltek. A télűzés maskarás ünnepe, a rémisztő, de azért kissé mulatságos maszkok és állatbőrös öltözetek tőlük érkezhettek, mint népszokás, majd ez formálódott, gömbölyödött össze velünk és ér el egészen napjainkig.
A busójárás jelmondata: viszlát, tél, szevasz, tavasz!
Pontos dátuma a tavaszi napfordulót követő első holdtölte, ekkor indul útjára a vigadalom. Ami lényegében egy szakrális időjárás-befolyásolás, a hiedelem életben tartása, hogy, ha az embernek nincs is hatalma az évszakok fölött, de vannak olyan mesés lények, akik képesek elüldözni a hosszú, szomorú telet és hamar előcsalogatják a rügyfakasztó, újjászületést jelképező tavaszt. Máglyákat raknak, bábukat és Mohácson hagyományosan koporsót égetnek, ami a telet jelképezi.
De ki az a kukeri?
A felvonulásban résztvevő mitikus lények, a busók kiléte szabályokhoz kötött, ezt a busókódex határozza meg. Ez alapján csak olyan mohácsi lehet busó, akinek a családjában, a felmenők között volt egyéb busó is, vagyis generációról generációra öröklődik a maskarázás. A maszkok arcai a török-bolgár kukerit idézik meg, de az idők során sokféle pofát faragtak, rajzoltak a bolondostól az egészen ijesztőig. Általában busócsapatokba verődve járják Mohács utcáit, de azért vannak magányos farkasok is.
A kódex egyébként nem szabályozza az álruhába öltözött busók viselkedését, mondják is, hogy ilyenkor azok is lehetnek bátrabbak, merészebbek, akik a hétköznapokon visszahúzódó életet élnek.
Bab, fánk, pálinka, busóbor a busójárás menüsora
Természetes a fánkevés és ezt a finomságot maguk a busók is sokszor osztogatják, ahogy butykosban van náluk busóbor és pálinka is. Imádják a környéken a csörögefánkot is, amit baracklekvárral és porcukorral jócskán meghintve fogyasztanak. Viszont fontos mohácsi sokác étel a sokác bab, köcsögös bab, csupros bab, fazekas bab vagy mohácsi bab is, ami agyagedényben, szabadtűz fölött készül, nagyon kiadós, laktató egytálétel. Nyáron külön erre a fogásra felhúzott gasztrofesztivált is tartanak Mohácson, vagyis az év minden szakaszában ünneplik a helyi kedvencet.
Fodros csöröge
Régen úgy tartották, hogyha csöröge kerül az asztalra, akkor megbecsült vendég érkezett a házhoz, tehát, ha neked süt valaki ilyet, tudhatod, nagyra tart, vagy te is kifejezheted általa ...
Az eredeti sokac cserepes bab
A sokac bab (amit neveznek sokác babnak, köcsögös babnak, csupros babnak vagy fazekas babnak) egy Mohács-környéki specialitás, amit kizárólag gömbölyded alakú, megfelelő belső ívvel ...
Hagyományos farsangi fánk
A régi farsangi szalagos fánkok szigorúan zsírban sültek. Persze, ha kedvetek van, olajban is süthetitek... Ebből az adagból 12 nagy fánk lesz.
Címlapkép: Facebook
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ismerj meg még több érdekes népszokást:
