Bulimia nervosa - hogyan ismerhetjük fel a jeleket?

Az anorexia mellett a bulimia a másik leginkább ismert táplálkozási zavar. Orvos szakértőnk segít a tünetek, jelek felismerésében.

Az anorexia nervosa mellett a bulimia nervosa a másik, legjellemzőbben kamaszlányokat és fiatal nőket érintő táplálkozási zavar.

A bulimia ismétlődő falásrohamokkal járó betegség, mely során az étkezések feletti kontroll elvesztése jellemző. Az egyén vagy nem tudja abbahagyni az evést, vagy nem tudja kontrollálni, mit és mennyit eszik. A súlygyarapodás megakadályozására pedig valamilyen kompenzáló viselkedést folytat, például hánytatja magát, hashajtót vagy vizelethajtót szed, koplal vagy túlzott mértékben végez testmozgást. A falásrohamok után általában szégyenérzet jelentkezik, mely a kompenzáló viselkedés után csökken. Az önértékelést jelentős mértékben befolyásolja az egyén súlya, alakja.

Olvasd el kapcsolódó cikkünket is!

Anorexiás kamaszok elképesztő trükkjei

dr. Jókay Kinga, a Rózsakert Medical Center gyermekgyógyásza ismerteti velünk a tüneteket és a lehetséges teendőket.

dr. Jókay Kinga gyermekorvos (Rózsakert Medical Center)

A bulimia felismerése

Bulimiára utalhat:

  • egyszerre túl sok étel tűnik el a hűtőből, és erre mindenféle magyarázat érkezik a tinitől (visszatérő, ismétlődő falásrohamok állhatnak a háttérben),
  • étkezéseket követő bűntudat, mely ahhoz vezethet, hogy valamilyen módszerrel megszabadul az elfogyasztott ételtől (pl. önhánytatás, hashajtó, vízhajtó használata, éhezés, túlzott testmozgás),
  • étkezés után vagy alatt rögtön a fürdőszobába megy,
  • romlanak a fogak a gyakori hányás miatt (fogorvosok felismerik a jellegzetes elváltozást),
  • nyálmirigyek megduzzadása, ami jellegzetes helyen duzzadt arcot okoz,
  • túl sok hashajtó, fogyasztótabletta vagy hánytató szirup a szobában,
  • a testsúly túlságosan befolyásolja az önmagáról alkotott önképét.

A közhiedelemmel ellentétben nem csak akkor lehet bulimiás valaki, ha már nagyon vékony. A testsúly lehet normális, és kissé túlsúlyos, de még anorexiás fiataloknál is diagnosztizálhatjuk ezt az étkezési zavart, ha a túlzott fogyás időnként kompenzáló viselkedéssel jár együtt.

Mire ügyel egy elszánt fiatal, aki bulimiával küzd?

  • Ha a fürdőszobában van, hangosan szól a zene vagy megengedi a csapot, hogy elfedje az önhánytatás zaját.
  • Ha megkérdezik, miért vörös a szeme, azt mondja, belement valami vagy allergiás.
  • A toalett kagylóba WC-papírt helyez, ami két szempontból is segítség, megakadályozza, hogy bármi visszafröccsenjen és elfedi a hanghatásokat.
  • Közvetlenül étkezés után nem megy ki a mosdóba, az gyanús lenne. Vár vele 15-20 percet, de egy óránál semmiképp se többet (a tápanyagok nagy része ennyi idő alatt már felszívódik).
  • Gondosan ügyel a kézmosásra, hiszen jól tudja, a gyomorsav árt az ujjaknak, körmöknek.

Olvastad már?

5 mondat, amit soha ne mondj a gyerekednek!

Mire jelekre figyeljünk még szülőként?

  • Figyeljünk a jelekre, de azért ne aggódjuk túl. Nem kell rögtön anorexiára gyanakodnunk, ha visszautasítja a kedvenc ételét, vagy azt mondja Victoria Beckhamre, hogy „de gáz, olyan, mint egy ropi”. Akkor sem, ha fejébe veszi, lead pár kilót, hogy csinosabb legyen, és mindezt kiegyensúlyozott táplálkozással és sporttal próbálja elérni.
  • Próbáljunk minél több időt együtt tölteni gyermekünkkel. Hiába nagy már és önállónak szeretné érezni magát, még korántsem tekinthetjük felnőttnek. Így nagyobb eséllyel vesszük észre, ha valami nincs rendben az életében. Ha sikerül vele beszélgetnünk, mert hozzánk fordul, vagy partnernek mutatkozik egy beszélgetésre, hagyjunk mindent abba, mert nem biztos, hogy 10 perc múlva már ugyanezt akarja (mondani). Néhány elejtett mondat létfontosságú dolgokról árulkodhat, és akár burkolt segítségkérés is lehet, amit észre kell venni.
  • Figyeljünk, ha étkezési szokásai hirtelen megváltoznak, elhagyja kedvenc ételét vagy drasztikus fogyókúrába kezd.
  • Ha gyermekünk hirtelen vegetáriánus szeretne lenni, kérdezzünk rá, hogy miért. Lehet, valós meggyőződés áll a háttérben (de többnyire nem így van).
  • Mutassunk jó példát. Talán azt gondoljuk, bármit mondunk, az egyik fülén be, a másikon ki, többnyire észre sem vesz minket. És lehet, néha így is van, de a gyermek akkor is a szülőktől látja az elsődleges példát az egészséges táplálkozásról. Ha elégedetlenek vagyunk testünkkel egy-két zsírpárna miatt és ezt állandóan hangoztatjuk is, a gyermek azt gondolhatja, ha én is ezt a példát - étrendet - követem, abból nem sülhet ki jó, inkább jobb, ha nem eszem.
  • Legyünk pozitívak és semmiképp se kritizáljunk, inkább támogassuk az önbizalmát. A negatív megjegyzések nem csak a kedvét szegik, de a problémát is elmélyíthetik. Dicsérjük inkább minél gyakrabban, pl. milyen szép a mosolya, milyen jó, hogy olyan erős fiam van, hogy már tud segédkezni a ház körül stb. Az egészséges testképre már ezek az apróságok is pozitívan hatnak.

Ha pedig bizonytalanok vagyunk, mindenképpen kérjünk szakszerű segítségét, és jelezzük, mire gyanakszunk. A gyermekorvos meg tudja állapítani, hogy szükség van-e gyermekpszichiáter bevonására.

Címlapról ajánljuk