A zöldségek nagyon egészségesek, sok bennük a vitamin. Ez az okos tény annyira győz meg egy gyermeket arról, hogy azonnal neki essen egy adag zöldségnek, mint engem nagymamám, mikor hosszan ecseteli, hogyan vasaljam az ágyneműt és a konyharuhákat. Szép, szép, de biztos nem próbálom ki.
Anyaként általában izgulunk, ha a gyerkőc nem eszi meg az általunk ideálisnak gondolt zöldség-gyümölcs mennyiséget. De mi az ideális mennyiség? A számoknál fontosabb lehet a pozitív élmény.
Az egész ott kezdődik, hogy a gyerek ismerje az adott zöldséget. Ez az első lépés, hogy meg is szeresse. Ha már némi malőr történt volna az érzékeny kapcsolatban gyermek-zöldség között, még mindig van remény , hogy javíthatunk a helyzeten, és párterapeuta sem kell hozzá. Vegyük például a brokkolit. Fura torzonborz alak, és ugye zöld. A gyerekek legtöbbször pépes, túlfőtt állapotban találkoznak vele. (Nem az olvasók konyhai tudását kritizálom, én már ettem az óvodákban hódító menza brokkolilevesből). Kár, mert magas a C-vitamin és karotin tartalma. További jó hír, hogy bár a családi kötelékek a káposztafélékhez kötik, könnyebben emészthető, mint gázos rokonai. Csecsemők már hét hónapos kortól falhatják. Nagyobb gyerekeket már elijeszthet a külső, és karotin tartalom ide-vagy oda, elképzelhető, hogy a belső értékek sem lesznek meggyőzőek számukra. Itt jön a trükk! A brokkoli a gyerekszoba részére válik egy rövid vendégszereplés erejéig.
Ha a kisfiam tudna olvasni - nem az iskolarendszer hibája, még óvodás - a cím láttán felkiáltana: Tényleg? Illetve felkiáltott volna tegnapelőtt, de azóta erdőt csináltunk egy fej brokkoliból, a LEGO-bábuk pedig pont arra kirándultak, így rejtelmes kalandokba keveredtek, komolyan, még kígyótámadás is volt. A fura zöldség ismerőssé és szerethetővé vált. Pár pillanatkép:
Galéria
Barátunk a brokkoli
Bár nem támogatott, hogy a gyermek játsszon az étellel, a cél szentesíti az eszközt. Ahhoz, hogy pár különlegesebb zöldség elnyerje gyermekünk szívét, majd az ízelőbimbóit, megengedhető, hogy "játékkész" (vagyis brokkoli esetén nyers) állapotban a gyerek megismerje, megtapogassa azt. Ha beemeljük a különleges zöldséget a játékba, azt a gyermek élvezni fogja. A pozitív élmény lehetővé teszi, hogy ha más helyzetben - például a tányérján - találkozik vele, ne az undor legyen az első zsigeri reakciója. Mivel óvodáskorban az átalakulás még nehezen érthető, jó ha azt is megmutatjuk, hogyan lesz szottyos püré a szép feszes brokkolirózsákból. Végül álljon itt egy recept, amihez a gyerektányérok sztárját, a tésztát vetjük be, brokkolipromóciós célokkal. Mivel a brokkoli a Földközi-tenger vidékéről származik ez egy igazi olasz fogás, Puglia-ból:
Ha mindenki imádja már otthonunkban a brokkolit, ezzel a recepttel három legyet ütünk egy csapásra. A gyerek eszik brokkolit, plusz halat, és sikerült kilépnünk a spagetti/sajt/szósz bűvös háromszögéből. A férfiak is imádják, ha megbolondítjuk némi csípős paprikával (peperoncino). Aki a tészta helyett a pizzára esküszik ne búsuljon, megtartva a brokkoli mediterrán gyökereit, pizzát is süthetünk új kedvenc zöldségünkből.
