Apácafingocska avagy selyemsutty, a bolondos nevű sütemény

Az apácaszellő, a selyemsutty és az apácasóhaj mind a fura nevű fánkot takarják, ami egy apró édesség. Így készítsd el. 

A kisméretű teasüteményt a középkorban, a 16. században alkották meg, és több elnevezése is ismert. Apácafa, apácapogácsa, apácafelhő, apácaszellő, régiesen írva apátza-fingotska néven is ismerik, és a világon mindenhol ugyanúgy megmosolyogják a sütemény elnevezését, mint itthon.

Az apácafingocska születése

Angliában nun’s puffs, a franciáknál pet de nonne, a németeknél nonnenfürzle a sütemény neve, ami mind a magyar apácafingocskának felel meg. A ma ismert minifánk eredetéről több monda is született, de a legszórakoztatóbb a konyhájáról híres Marmoutier-i apátságból, Franciaországból, Tours városából eredezteti a süteményt. Egy nagy ünnepség keretén belül a püspök éppen Szent Mártonnak, a kolostor védőszentjének a köpenyét készült megáldani, amikor a konyha felől a szellentéshez hasonló hangokra lett figyelmes. A konyhába belesve a tűzhely mellett Ágnes nővért találta, aki elvörösödve sütögette a tésztagolyókat. A püspök elnevette magát, és a süteményt apácafingocskának keresztelte.

Egy másik történet a süteményt a Baume-les-Dames apátsághoz köti: az apácák a tészta receptjét a béke jeléül kapták a szomszédos kolostortól, akikkel sokáig viszályban álltak. Így lett a neve paix-de-nonne, azaz apácabéke, ami viszont „pedönon” -nak ejtve apácafingocskát jelent.

Kedved támadt fánkot sütni? Mutatunk pár receptet!

A németek szerint a fánk eredeti neve nonnenfürzchen volt, ami annyit jelent: apácák készítették. Mivel a tészta sütés közben szisszenő hangot ad ki, ráragadt a nonnenfürzle, vagyis az apácafingocska név.

Az apácafingocska első receptje

Az első recept 1474-ben jelent meg Bartolomeo Sacchi Az őszinte élvezetekről és az egészségről című könyvében. A fánk nagy sikert futott be, olyannyira, hogy majd’ 400 évvel később, 1859-ben az oxfordi egyetem Háztartási Enciklopédiájába is bekerült nun’s puffs néven.

Hozzávalók:

  • 1 csésze (2,5 dl) tej
  • 3 evőkanál vaj
  • 2 evőkanál cukor
  • 300 gramm liszt
  • 30 gramm élesztő
  • 3 tojás
  • 1 csipet só
  • ½ citrom reszelt héja
  • néhány csepp vanília kivonat
  • olaj a sütéshez

Elkészítés:

Öntsd a lisztet egy tálba, az élesztőt morzsold a közepébe, adj hozzá egy kevés cukrot és öntsd fel fél csésze meleg tejjel. Az egészet keverd össze, takard le és hagyd pihenni 30 percet. Ezután add hozzá a többi hozzávalót, alaposan dolgozd el, majd pihentesd újabb 30 percig. A tésztából formázz kis golyókat egy kanállal, forrósítsd fel az olajat, és süsd aranybarnára a minifánkokat. Tálalás előtt szórd meg a golyócskákat porcukorral, ha úgy tartja kedved készíts hozzá vaníliakrémet, vagy kanalazz mellé lekvárt.

Az élesztő nélküli változat:

Egy lábasban melegítsd fel a tejet és a vajat, majd, ha a vaj már felolvadt, folyamatos kevergetés közben adagold hozzá a lisztet. Addig keverd a tésztát, amíg a lábas falától el nem válik, ezután a tűzről levéve add hozzá a cukrot és a tojást, majd a többi összetevőt. Dolgozd el alaposan a tésztát, formázz kis golyókat, és süsd meg forró olajban.

Ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk