Jácint: a világos, napos és félárnyékos helyeket és a jó vízelvezető képességű, humuszban gazdag talajokat kedveli. Az öntözéssel óvatosan kell bánni, mert túl nedves talajban a hagymák rothadásnak indulhatnak. Elvirágzás után a zöld növényi részeket csak akkor szabad levágni, ha már teljesen elsárgultak és elszáradtak. Hagymája mérgező, ezért átültetés esetén érdemes óvatosnak lenni és kesztyűt húzni.

Gyöngyvirág: árnyékos kertrészeken, üde, nyirkos talajokon érzi jól magát és szaporodik el. Nem nagyon igényes és alkalmazkodó évelő növény. Érett bogyója élénkpiros színű, és erősen mérgező. Levele nagyon hasonlít a medvehagyma levelére, de a két növény virága (április közepétől már virágzanak) eltérő.

Angol kékcsengő: alacsony növésű, egyébként évelő hagymás növény. Általában kékes és lila, de akár rózsaszínes, fehér árnyalatokban is megjelenthet. Virágai, akár a kis csengettyűk. Hazánkban még kevésbe elterjedt, viszont gondozása egyáltalán nem lehetetlen! Tökéletes harmóniában van a természethű, erdős, ligetes kertekkel.

Japán díszmogyoró: vajsárga virágai nem csupán gyönyörűek, de illatosak is. Éppen ezért célszerű kerti ösvény, kültéri pihenősarok mellé ültetnünk, ahol így nem csak a látványával ajándékoz meg bennünket. Idővel 2-3 méter magasra is megnő.

Ötlevelű akébia: íme a szokatlan megjelenésű, egzotikus csokoládészőlő. Fagytűrő kúszónövény, amely a nálunk délebbre fekvő, meleg éghajlatú vidékeken termést is érlel. Csokoládé színű virágaihoz tökéletesen illik finom, csokoládé-vanília illata. Ha egyszer megerősödött a kertben, évről évre újra erőteljes növekedésnek indul.