Nagyanyáinknak nem volt fém üvegtetőjük, ezért celofánt használtak. A celofán+tető csak fölösleges túlbiztosítás és nem is hatásos! Ha a forró üvegre rácsavarjuk a fémtetőt, fejre állítjuk 3-4 percre, majd vissza a talpára, a fedő úgy rászívódik az üvegre, mint a bolti konzerveknél! Felbontáskor úgy kell késsel lefeszegetni a tetőt - ennél bombabiztosabban nem lehet befőzni. (Néha én még most is használok celofánt, mert az "szellőzik", lassan elpárolog alóla a befőtt leve, és például a meggybefőttből valami csodás aszalt meggy lesz 2-3 év alatt, ez a legjobb a püspökkenyérbe.)
Sima 2. emeleti spejzom van, nem is túl hideg, mégse romlik meg benne semmi se, ha fémtető alatt van, pedig évek óta semmilyen tartósítószert se használok, egy cseppet se.

Nem befőzés, csak eltevés (pritamin) esetén használom a celofánt a csavartető alá, mert úgy gondolom, hogy a fémtetőt megóvom kissé a só marásától.

A baracklekvár eltevésénél az átpasszírozott, felfőzött, majd lehűtött barackpéphez adom a cukrot, úgy vélem, hogy ez esetben jobban sűrít (nem szeretem sokáig főzni a sűrűsödés érdekében) emiatt celofánt teszek a tetejére, majd úgy január tájékán teszek rá csak a celofán tetejére csavartetőt, hogy a megfelelően sűrű lekvár már ne keményedjen, tartsa az állagát.

A befőtteknél én is csak a fémtetőt használom, tartósítószer nélkül, dunsztolás alkalmával keletkező vákum jó záródást biztosít.