New york-i sajttorta nereid konyhájából
Idejét sem tudom, mikor ettem először sajttortát, de még mielőtt megkóstoltam volna, már akkor is csigázta a fantáziámat. Aztán mikor túlestem a sajttorta-keresztségen, elkönyveltem, hogy ez a világon az egyik legjobb dolog, és hogy ezt egyszer, alkalomadtán magam is elkészítem. Ez az alkalom most a tündéri, jelenleg 3 hetes unokaöcsém keresztelőjén jött el, miután szintén sajttorta rajongó sógorommal hetekkel előre lefixáltuk, hogy ez lesz a desszert a nagy napon. Nem mondom, hogy nem volt nyomás rajtam, hiszen azért mégis ez a legeslegelső tortám, és kimondottan kritikus társaság elé kellett ezt prezentálnom. Szerencsére megért minden fáradalmat, odafigyelést és stresszt, hiszen a tortából - figuratíve és szó szerint is - csak morzsa maradt 5 perc után. Sógorom pedig megjegyezte, hogy ezt most már kötelező lesz máskor is megsütni. Az pedig igazán sokat mond, hogy nem-kifejezetten-édesség-rajongó édesapám is evett belőle!:)
