A tudósok egyre több felfedezéssel jutnak arra, hogy a kognitív funkciók összefüggenek az étrenddel. Vagyis: amit eszünk, befolyásolja a gondolkodásunkat. Ezt pedig a kétszeres Guinness-rekordtartó, Dave Farrow is megerősíti, aki a legjobb memóriáért járó díjat nyerte el azzal, hogy képes volt megjegyezni és felidézni 59 összekevert kártyapakli lapjainak sorrendjét. Ez összesen 3068 kártyalapot jelent!
Farrow tehát többéves tapasztalattal rendelkezik arról, hogyan lehet edzeni az agyat a fokozott működés és a lehető legjobb memória érdekében. Így első kézből tudja, hogy a diéta ebben kritikus szerepet játszik.
Rossz étrend, rossz memória
Valószínűleg mindannyian egyetértünk abban, hogy a cukor negatív hatással van egészségünkre, miközben kognitív lustaságot is okoz – csakúgy, mint a mesterséges cukrok. A Florida State University College of Medicine kutatói nemrég elvégeztek egy tanulmányt, ami szerint az aszpartám fogyasztása összefüggést mutat a tanulási és memóriazavarokkal. A felmérést egereken végezték, így további vizsgálatokra lehet szükség a pontosabb eredményekért.
A vizsgálatban részt vevő egereket három csoportra osztották négy hónapig. Az egyik csoport csak vizet ivott, a második csoport napi két diétás üdítőnek megfelelő aszpartámos vizet, a harmadik pedig napi négy diétás üdítőitalnak megfelelő aszpartámos vizet. Az egerek ezután azt a feladatot kapták, hogy 40 doboz között találjanak meg egy bizonyos dobozt. Azok az egerek, amelyek nem kaptak édesítőszeres italt, viszonylag hamar megtalálták a dobozt, ellentétben a vizet ivó társaikkal.
Farrow ugyanakkor rámutat, hogy a feldolgozott összetevőkkel teli étrend is kulcsszerepet játszhat a memóriavesztésben.
Azt mondja, hogy a finomított cukrok, olajok és szénhidrátok kifejezetten károsak lehetnek a kognitív funkciókra.
Ezt egy dán tanulmány is alátámasztja, amelyet az Aarhusi Egyetemen végeztek. Eszerint a cukor valójában ugyanúgy befolyásolja agyunk jutalmazási központjait, mint a függőséget okozó drogok. Azaz: a magas cukortartalmú étrend ronthatja kognitív funkcióinkat a memóriától a fókuszálási képességünkig.
Egy diéta, ami megoldást jelenthet
Farrow arra figyelmeztet, hogy a rossz étrend nemcsak a kognitív funkciókra lehet negatív hatással, hanem a lelki egészségünkre is. És a kapcsolódó tanulmányok szerint igaza van: több kutató is arra jutott, hogy a mentális egészség a bélben kezdődhet.
A legtöbb szakértő úgy véli, hogy van olyan étrend, ami segíthet az ilyen problémákon, és ez nem más, mint a mediterrán étrend. Mindezt pedig arra alapozzák, hogy ez a fajta étkezés hozzájárul a szerotonin felszabadulásához a bélrendszerben. A szerotonin egy neurotranszmitter, amely kulcsszerepet játszik a hangulat, az étvágy, az alvás és más fiziológiai funkciók szabályozásában a szervezetben.
Mivel a mediterrán étrend sok gyümölcsöt, zöldséget, sovány fehérjét és teljes kiőrlésű gabonát tartalmaz – ugyanakkor kizárja a feldolgozott élelmiszereket, cukrokat és gyorséttermi ételeket – a tanulmányok szerint segíthet a depresszió tüneteinek enyhítésében. Sőt, akár olyan komolyabb betegségek megelőzésében is szerepet játszhat, mint a rák, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.
Az sem mindegy, mikor étkezünk
A memória egészsége nemcsak attól függ, hogy mit eszünk, hanem attól is, hogy mikor eszünk. A kutatások azt mutatják, hogy az időszakos böjtölés is elősegítheti az erősebb memóriát. Ez általában azt jelenti, hogy az ember csak 6, 8 vagy 10 órás időablakban étkezik. Ehelyett Farrow azonban inkább a 48 órás „cukorböjtöt” javasolja. Ennek oka, hogy az elfogyasztott cukor a bélrendszerben olyan anyagokat választ ki, ami miatt még több édességre vágyunk – ám ha két napra elhagyjuk a cukrot, akkor elpusztulnak az anyag előállításáért felelős mikrobák.
Még többet olvashatsz az étrendekről itt:
