A táplálkozási módszer lényege, hogy javítja a hangulatot, mivel növeli a szerezetben a boldoghormon, a dopamin szintjét, ugyanakkor támogatja a plusz kilók leadását is. Ez az utóbbi években lett igazán népszerű, így többféle változata is kialakult, de mindegyik olyan élelmiszereken alapul, amelyekről úgy gondolják, hogy növelik a dopamin szintjét.
Mi a dopamin?
A dopamin tulajdonképpen egy, az agyban található vegyi anyag, azaz neurotranszmitter vagy neurohormon, ami az agy idegsejtjei közötti jelek továbbításáért, valamint más funkciókért felelős. Így közvetlenül hat az agyunk jutalmazási és örömközpontjaira, azaz befolyásolja a hangulatunkat. A dopamint számos dolog aktiválhatja.
Mi a dopamindiéta?
Egyre több bizonyíték támasztja alá azt az elképzelést, hogy a túlsúlyos embereknél zavarok léphetnek fel a dopamin működésében.
Ennek az okát abban látják, hogy a hormon működését akadályozhatja az, ha valaki túl sok zsíros, cukros ételt fogyaszt.
Ezzel pedig az ember egyfajta ördögi körbe kerülhet, hiszen egyfajta jutalomkereső magatartást eredményezhet, amibe beletartozik a túlevés is.
Hogy biztosan láthassuk ezt az összefüggést, még további kutatásokra van szükség. De azt már most is egyértelműen látjuk, hogy minden étkezési tevékenység növeli a dopamint, különösen a magas zsír- és cukortartalmú ételek bevitele. Érdekes viszont látni, hogy ezek az ételek hosszabb távon az étvágy növekedéséhez, túlevéshez és súlygyarapodáshoz vezetnek.
Mit ehetünk, ha ezt követjük?
Ebben az étrendben az élelmiszerek széles választékát találjuk. Ehetünk tejtermékeket, például tejet, sajtot és joghurtot. Fogyaszthatunk állati eredetű termékeket, de kizárólag feldolgozatlan formában – például marha-, csirke- vagy pulykahúst. Az igen egészséges, omega-3 zsírsavakban gazdag halakat is ehetjük, így például lazacot. Szintén bátran fogyaszthatunk tojást, gyümölcsöket, zöldségeket, dióféléket, illetve étcsokoládét, ami legalább 70%-os kakótartalommal rendelkezik.
Mit nem ehetünk?
Mint már említettük, az étkezési módnak több változata is van. Ezek közül viszont szinte mindegyik azt javasolja, hogy kerüljük az alkoholt, a koffeint, valamint a feldolgozott cukrot. Egyes változatok a szénhidrátok elhagyását vagy korlátozását is előírják.
Fontos azonban emlékezni arra, hogy a szénhidrátok fontos összetevői a kiegyensúlyozott étrendnek, tehát ezeket nem ajánlott teljes mértékben száműzni az étrendből.
Figyeljünk viszont arra, hogy teljes kiőrlésű, lassan felszívódó változatokat válasszunk.
Hogyan kövessük?
Az egyik legegyszerűbb tanács az, hogy mindig figyeljünk oda az elfogyasztott ételek minőségére. Csökkentsük a feldolgozott, túlzottan sós ételek, illetve a cukros finomságok fogyasztását!
Emellett ügyeljünk arra is, hogy naponta legalább ötször étkezzünk. A rendszeres evés megakadályozza a hormonok hirtelen kilengését, és segít szabályozni az étvágyat, így a túlevést is elkerülhetjük.
Reggelire igyekezzünk sok sovány fehérjét, tojást, joghurtot, dióféléket vagy lazacot enni. Az étkezések során részesítsük előnyben az egészséges zsírokat, például az olíva-, szezám- vagy repceolajban található egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat. De ugyanígy jó választás az avokádó, a dió, a lenmag és az olajos halak is. Ebédre és vacsorára szintén sovány fehérjeforrásokat válasszunk, például csirkét, lencsét, hüvelyeseket, halat vagy sovány marhahúst.
Tényleg működik?
Ha tudományos szempontból nézzük a kérdést, akkor azt láthatjuk, hogy a magas fehérjetartalmú étrend igenis beválhat a dopamintermelés fokozása szempontjából – és persze a fogyás szempontjából is. Az aminosavak ugyanis nélkülözhetetlenek egybek mellett a dopamin előállításához is. Mivel a fehérjetartalmú élelmiszerek aminosavakból állnak, logikusnak tűnik, hogy a fehérjebevitel növelése az étvágy növekedése nélkül segítheti elő a dopamintermelést.
Egy nemrégiben végzett tanulmány ezt az elméletet vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy egy tojást, sovány húsokat és tejtermékeket is tartalmazó, fehérjedús reggeli fogyasztása csökkenti a legjobban a délelőtti sóvárgást, miközben növeli a dopaminszintet.
A dopamindiéta tehát lényegében egy alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérjetartalmú étkezési mód.
Az ilyen szokások követése rövid távon fogyáshoz vezethet, mivel a szénhidrátbevitel csökkentésével az izmainak glikogénraktárai is megcsappanak, ezzel együtt pedig vízveszteséget is tapasztal. Ezek a gyors eredmények biztatóak lehetnek, ám ez a súly könnyen visszanyerhető, ha visszatérünk a szénhidráttartalú ételekhez, és korábbi étkezési szokásokat veszünk elő.
Tökéletes buggyantott tojás
A buggyantott tojás vagy elsőre sikerül, és onnantól imádjuk készíteni, vagy századjára sem jön össze, és leteszünk arról, hogy csodás sárga folyó fusson végig a szendvicsünkön. ...
Tormás-mustáros lazac
Ez a recept eredetileg grillre szól, a különbség csak annyi, hogy a grillre egyből bőrös felével lefele tesszük, nem forgatjuk, és letakarva sütjük.
Egészben sült citromos csirke
Egyáltalán nem macerás otthon elkészíteni, kicsi fürdőztetés, kicsi töltés, és cserében elképesztően omlós, illatos a végeredmény!
Azt is fontos megjegyezni, hogy a mai napig nem végeztek olyan embereken végzett vizsgálatokat, amelyek kimutatták volna, hogy a több fehérje fogyasztása nagyobb dopaminszintet eredményez az agyban. Ezenkívül igen összetett kérdés, hogy mi motivál minket egyes ételek fogyasztására: köze lehet hozzá génjeinknek, a pszichológiának, a környezetünknek és a kultúrának. Tény tehát, hogy a fehérjebevitel növelése kiegyensúlyozhatja az étvágyat és a jóllakottságot, nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy csökkentsük a szénhidrát- és zsírbevitelt.
Ezen túlmenően, az, hogy mennyi fehérjére van szükségünk, az teljesen egyedi. Olyan tényezőktől függ, mint az életkorunk, az egészségi állapotunk és az, hogy mennyire vagyunk aktívak. Így ezeket mind-mind számításba kell venni, mielőtt belerohannánk egy újabb diétába.
Még több érdekes cikk:
