A tudományos vizsgálatoktól az önjelölt Instagramos táplálkozási tanácsadókig rendkívül széles az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk forrása. Rengeteg tipp, tény és tévhit kering az interneten, és az óriási információdömpingben könnyű elveszni. Ezért is tartottuk nagyon hasznosnak a Well&Good magazin oldalán megjelent cikket, amiben három dietetikus szakértő a fogyókúraipar legkárosabb állításairól rántja le a leplet. Fontos, hogy mindig érdemes több különböző szakértői forrásból tájékozódni, több fórumon is utánaolvasni az információknak, ha az egészséges étkezésről van szó.
„Kockázatot jelent a táplálkozási tanácsok megosztása, ha nem értjük teljesen a témát" - mondja Miranda Galati, a Kanadában élő dietetikus és a Real Life Nutritionist alapítója. „Nemcsak téves információk terjesztéséhez vezethet, hanem olyan lépések megtételére buzdíthatjuk az embereket, amelyek ronthatják a tüneteiket, vagy akár az egészségi állapotukat” – mondta a szakértő a cikkben.
Vannak „jó" és „rossz" élelmiszerek
A cikkhez megszólaltatott mindhárom dietetikus egyetértett abban, hogy a diétás kultúrán belül az egyik legelterjedtebb hazugság az az elképzelés, hogy vannak „jó" és „rossz" élelmiszerek – ami azt jelenti, hogy egyes élelmiszereket glória övezi, mivel támogatják az egészséget, míg mások akadályozzák a kitűzött célok elérését.
Amanda Frothingham New Yorkban élő dietetikus és a The Balanced Peach alapítója azonban úgy véli, hogy amit figyelmen kívül hagynak ezzel a megközelítéssel, hogy minden élelmiszer, függetlenül a tápanyagprofiljától, értéket képvisel és táplálhatja a szervezetedet.
Legyen szó akár egy sütiből származó cukorról, akár egy darab gyümölcsről, mindkettő fontos makrotápanyagokat, például szénhidrátokat biztosít, amelyek energiát adnak a szervezetnek
– mondja Frothingham.
Az is hihetetlenül fontos, hogy ne feledjük, az élelmiszerek nem csak üzemanyagként funkcionálnak a szervezet számára. „Az étel egyben egy módja annak is, hogy emlékeket teremtsünk a szeretteinkkel, hogy kapcsolódjunk a kultúránkhoz, és hogy tápláljuk a lelkünket" – mondja Jenna Werner dietetikus, a Happy Strong Healthy ügyvezetője.
Ha az ételeket „jónak" vagy „rossznak" tekintjük, akkor elvetjük a különböző szerepeket, amelyeket az ételek az életünkben betöltenek, és helyette bűntudatot vagy félelmet keltenek, illetve negatív érzelmeket társítanak az adott élelmiszerekhez. Ennek következményeként, ha mégis megesszük az adott ételt, rossz érzést fog okozni – annak ellenére, hogy ez a döntés kielégíti a mentális egészségünket és természetes éhségérzetünket. „Ha megpróbáljuk helyettesíteni a sóvárgást [az általunk „egészségtelennek" tekintett ételek után], akkor olyan útra vezethetjük magunkat, ahol végül meg fogjuk enni azt az ételt, amit eredetileg is akartunk, de csak még rosszabbul fogjuk érezni magunkat emiatt, szemben a sóvárgás kielégítésével és a továbblépéssel" – teszi hozzá Werner. „Mindig azt mondom, hogy ez hasonló a tiltott gyümölcs hatáshoz: Az étel annál vonzóbbá válik, minél inkább meggátolod magadat abban, hogy megedd."
Mindezek tetejébe a szorongás és a félelem az ételek miatt stresszhez vezethet, ami a kortizol (a stresszhormon) táplálását eredményezi, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére, a vércukorszintre és az általános fizikai és mentális egészségre. „Fontos felismerni, hogy ha a diétás kultúra 'egészséges' fogalmát hajszolva az életed más részeit, például a szociális életedet, az étellel való kapcsolatodat és a mentális egészségedet veszélyezteted, akkor az nem egészséges a számodra" – mondja Werner. A végső tanulság tehát az, hogy ne feledd, hogy minden étel pozitívan táplálhatja a testedet, és beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe, függetlenül attól, hogy mit látsz a közösségi médiában.
Számít a cukor forrása
Igaz, hogy figyelned kell a hozzáadottcukor-fogyasztásodra, de a diétás kultúra azt az illúziót kreálta, hogy van különbség aközött, hogy milyen forrásból viszed be a cukrot. Például rendkívül népszerű lett a barna cukor, pedig mindössze a melasz különbözteti meg a fehér cukortól, ahogy arról korábban írtunk, és attól még a cukor ugyanúgy cukor marad, még ha az egzotikusan csengő, és borsos árú kókuszvirágcukor is kerül abba a sütibe. De a mézet és a juharszirupot is jónak – visszatérünk a fenti ponthoz – címkézték fel a ’sima’, ezáltal rossz cukorral szemben. A szakértők szerint ez azonban nem állja meg a helyét.
Először is, a cukor minden formája azonos molekulaszerkezettel rendelkezik, és a szervezetünk egyszerűen nem tud különbséget tenni közöttük
– mondja Galati.
„Igaz, hogy a különböző cukrok, például a méz vagy a fehér cukor eltérő glikémiás index-szel rendelkezhetnek, de a bennük lévő glükóz és fruktóz ugyanaz, és hasonló hatással van az általános egészségi állapotra.”
Nem elég, hogy a különböző cukorfajták teljesen azonosak az egészségünk szempontjából, de szerinte az erre a részletre való összpontosítás azt eredményezi, hogy túl sok energiát fordítunk a rossz puzzle-darabra. Például hátrányos lehet kerülni a gyümölcsöket, csak azért, mert cukor van bennük. Mint sok más esetben, válasszuk azt, amit a legjobban szeretünk, miközben figyelünk a teljes cukorbevitelre – és együnk annyi gyümölcsöt, amennyit csak akarunk.
Csökkenteni kell a szénhidrátfogyasztást az egészség érdekében
Amikor a szénhidrátfogyasztásról beszélünk, sokan abban a hitben élnek, hogy fogyasztásuk gyakran súlygyarapodáshoz vezet, de ez egyszerűen nem így van – és nem is praktikus vagy ésszerű.
Természetesen az elfogyasztott szénhidrát mennyisége minden emberre másképp hathat, és van, aki nem hízik tőlük, és magasabb szénhidráttartalmú étrend mellett funkcionál jól, mások akkor érzik jobban magukat, ha kevesebb szénhidrátot fogyasztanak. Galati szerint az a probléma, hogy nem veszik figyelembe ezek a tanácsok, hogy milyen potenciálisan káros hatása lehet a szénhidrátok korlátozásának.
„Persze, találunk szénhidrátokat a nassolnivalókban vagy desszertekben, de megtalálhatók az egészséget elősegítő élelmiszerekben is, mint például a bab, a gyümölcsök, a nem keményítő- és keményítőtartalmú zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék." A kutatások egyértelműek, hogy ha ezeket a rostokban, mikrotápanyagokban és antioxidánsokban gazdag élelmiszereket fogyasztjuk, akkor minimalizáljuk a krónikus betegségek és egészségügyi problémák kockázatát. Tehát, az ultra-feldolgozott szénhidráttartalmú ételeket valóban érdemes kerülni, de valójában a megfelelő formában a szénhidrátoknak is megvan a helyük a diétában.
Van egy szabványosított módja annak, hogy mi az egészséges
„Az emberek azt gondolják, hogy az egészséges életmód a lehető legtisztább táplálkozásból, kizárólag teljes értékű élelmiszerekből, mindennapos testmozgásból és még sok más dologból áll" – mondja Frothingham. „De én gyakran beszélek az életmódról, a stresszkezelésről, az alvásról és más dolgokról, amikor kitalálom, mi a legjobb az ügyfeleim számára, mivel ezek mind szerepet játszanak az egészségünkben – nem csak a táplálkozás."
Werner azt is megemlíti, hogy arra ösztönzi az ügyfeleit, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektessenek a stresszkezelésre, arra, hogy mennyit alszanak, hogy isznak-e elég vizet, valamint az ételekkel és a testükkel való kapcsolatukra, és csak utána következik az, hogy magukról az ételekről beszéljenek.
Ráadásul a táplálkozási szükségletei mindenkinek eltérőek, tehát ami valakinek beválik, az a másik számára nem biztos, hogy működni fog, tehát a saját igényeinkhez passzoló és hosszú távon fenntartható étrend kialakítása a legfőbb cél.
Kiegészítőkre van szükség ahhoz, hogy minden tápanyaghoz hozzájusson a szervezetünk
Az emberek gyakran úgy érzik, hogy kiegészítők, porok és szuperélelmiszerek halmát kell szedniük ahhoz, hogy egészségesek legyenek, de ezek gyakran drágák, és általában feleslegesek
– mondja Galati.
A közösségi médiában az influenszereken keresztül is ezt hirdetik a különböző gyártók. Galati szerint azonban a kiegészítőkre költött pénzt érdemesebb lenne inkább gyümölcsökre, zöldségekre és teljes kiőrlésű gabonákra fordítani, hogy több tápanyaghoz jusson a szervezetünk.
Nem véletlenül hívják ezeket táplálékkiegészítőknek, hiszen az egészséges életmód kiegészítésére szolgálnak. Ezért a dietetikus azt tanácsolja, hogy először csináltassunk vérvizsgálatot, vagy beszéljünk orvossal, hogy kiderüljön, fennáll-e valamilyen hiány. Ha nincs ilyenről szó, akkor szerinte kicsi az esélye, hogy végül valóban hasznodra válik a termék.
Ha foglalkozol az egészségeddel, ezeket is olvasd el:
