Sokszor kifejtettem már az álláspontomat a medvehagymáról. Többek között azt, hogy számomra érthetetlen, amikor beteszik a fólia alá ezt a vadon termő növényt csak azért, hogy minél előbb és minél drágábban ki lehessen vinni a piacra. Idén odáig fajult a helyzet, hogy leszedték a még szinte bébi medvehagyma-csökevényeket, és bár azt gondolhatta volna az ember, hogy koncentrálódott bennük az íz, de nekem az volt a tapasztalatom, hogy totális jellegtelen, karaktervesztett volt mindegyik fiatal hajtás.
Így az én tanácsom, hogy legyünk türelemmel, és lehet, hogy két héttel később tudjuk megcsinálni a hőn áhított medvehagymás pogácsánkat, de annak legalább lesz íze, és nem irreális áron daraboljuk bele a fűszert. De persze értem én, miért olyan nehéz kivárni az időt, hiszen ez az első tavaszi zöld, az egyik első friss, idei alapanyag, ami azt hirdeti, hogy vége a fázós napoknak, és hamarosan beköszönt a jóidő. Emellett szuperül belepakolható nagyon sok ételbe, fokhagymapótléknak is.
