Zöldségfasírtot nem csak a húsmentesen élők esznek, hiszen ezek a könnyedebb és olcsóbb alternatívák gyakran gyors megoldást jelenthetnek, ha az ebédről van szó. Talán népszerűségük miatt is van ilyen sokféle recept, talán azért, mert szinte tényleg bármilyen zöldségből lehet fasírtot készíteni. Ami azonban sokszor közös a legtöbb zöldségfasírt esetében, hogy a megformázott golyóbisok és pogácsák hajlamosak szétesni a serpenyőben. De vajon mi lehet ennek az oka? Erre keressük most a válaszokat ebben a cikkben.
Túl száraz a massza
Ez az elsőszámú ok a szétesések esetében, hiszen ha nem tartja össze semmi a fasírt tésztáját, akkor biztos, hogy szétmorzsolódik majd a forró serpenyőben. A szárazság pedig több forrásból is származhat:
- túl sok lisztet, zsemlemorzsát használtunk
- nem volt elég nedves a zöldség
Az is előfordulhat, hogy amennyiben használunk valamilyen főtt gabonát a fasírt dúsítására, abból túl sokat teszünk a masszába, amitől nagyon szemcsés lesz. Ez is egyfajta szárazságot jelent a fasírt esetében, mert a szemcsés massza nem tud annyira egyben maradni.
Túl nedves a massza
A ló túloldalán a nagyon nedves massza sem jó. Itt ugyan nem szétesésről, inkább szétfolyásról beszélhetünk, hiszen a híg fasírtból inkább egy szomorú lepény lesz, mintsem fasírt.
Ebben az esetben az is problémát okozhat, hogy a nagyon nedves massza nem sül át rendesen. Ilyenkor először egy vékonyabb kéreg sül a lepénykékre kívülről, azonban ez nem elég masszív ahhoz, hogy egyben tartsa a kisült fasírtot. Így amikor majd át akarjuk fordítani, esélyes, hogy darabjaira hullik.
A túl nedves massza okozói lehetnek:
- túl sok tojás
- túl sok tej, víz, alaplé, más folyadék
- nem elég alaposan kinyomkodott, magas nedvességtartalmú zöldség (cukkini, káposzta, krumpli, stb.)
Nincs benne kötőanyag
Nem lehet csak úgy bármiből fasírtot készíteni, legalábbis úgy nem, hogy el is várjuk tőle, hogy egyben maradjon. Van néhány olyan alapanyag, ami a fasírt különböző hozzávalóit fogja össze, ezeket „kötőanyagnak” is nevezhetjük.
Az egyik leggyakoribb ilyen kötőanyag a tojás. Ez tényleg jól működik, azonban vigyázni kell vele, hiszen ha túl sokat használunk belőle, akkor visszatérünk az előző bekezdés problémájához, a túl nedves masszához.
Jó kötőanyagnak számítanak még:
- a konzerv hüvelyesek
- a darált olajos magvak
- a zsemlemorzsa
Nem jók az arányok
És akkor az előző három probléma akár egy nagy galibában is egyesülhet, amikor az egész fasírt arányai valahogy nem jönnek ki. A zöldség, gabona, liszt, tojás és folyadék mennyiségét inkább ne változtassuk, maradjunk annál, amit a recept ír, különben megkockáztatjuk a fasírt szétesését.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több konyhai tipp, amit érdemes megfogadni: