Két legyet üthetünk egy csapásra ezzel a maradékokból készült zöldségalaplével: csökkenthetjük a konyhai hulladék mennyiségét, és egy ízletes kiegészítővel gazdagíthatjuk hűtőnket és ételeinket. Néhány szabály van csak, betartásukkal viszont eszméletlenül könnyen elkészül ez a maradékokból készült zöldségalaplé.
Ha rendszeresen főzünk, már észrevehettük, hogy milyen elképesztő mennyiségű konyhai hulladék keletkezik minden alkalommal. Ennek a nagy részét megmenthetjük az enyészettől, ha megfőzzük.
Mit használjunk?
Szinte minden zöldség kidobásra szánt részét eltehetjük ehhez a „leveshez”. A kivételekről a későbbiekben esik majd szó. Jó gondolatvezető lehet a választáshoz, ha felidézünk egy zöldséglevest, és azt, hogy mi mit tennénk bele. Ha mégis elakadnánk a nagy találgatásban, íme, egy egész részletes lista a lehetőségeinkről:
- répa, fehérrépa
- karalábé, zeller, szárzeller
- hagyma, fokhagyma, póréhagyma, újhagyma
- krumpli, édesburgonya, sütőtök
- paprika, paradicsom
- gomba, padlizsán, cukkini
- zöldbab, zöldsaláta
- bármilyen fűszernövény
Minden felsorolt zöldség megmaradt héja, levele, szára, vége, magja, sőt gyökere is használható. Mindegy, hogy milyen alakú vagy mennyiségű, tegyük félre bátran.
Mit ne használjunk?
Egyes zöldségek nagyon jellegzetes ízzel vagy színnel rendelkeznek, és kompromittálhatják az végeredményt. Nem fogják elrontani, azonban jobban járunk, ha kihagyjuk őket. Így biztosak lehetünk abban, hogy az étel, amihez az alaplevet fel fogjuk majd használni (pl. rizottó) nem vesz át semmilyen pluszt. Amennyiben ez nem szempont számunkra, ezeket is használjuk nyugodtan.
Színük vagy erőteljes ízük miatt kerülendő zöldségek:
- káposzta, kelkáposzta
- brokkoli, karfiol, kelbimbó
- cékla
A kulcs tényleg a felhasználásban van: lehet, hogy a cékla miatt piros zöldségalaplé pont megfelelő lesz számunkra. Erről mindig az összefőzés előtt határozzunk.
Semmiképp se használjunk ezen kívül rohadt vagy penészes részeket!
Gyűjtés és tárolás
Mindent a saját konyhánk ritmusára tudunk alakítani. Ha tisztában vagyunk vele, hogy egy héten például mennyi zöldségmaradékot termelünk, hozzá tudjuk majd igazítani az alaplé elkészítését.
Az egy héten belül felhasznált darabokat tárolhatjuk a hűtőben, légmentesen záró zacskóban vagy dobozban.
Ha hosszabb távon tervezünk, a félretett részeket fagyasszuk le, és akkor főzzük meg, ha már elegendő mennyiség összegyűlt belőlük.
Mindent alaposan mossunk meg, mielőtt eltennénk. A héjak és gyökerek ugyan felhasználhatók, de egyes zöldségek esetében (pl. krumpli, hagyma, répa) koszosak, földesek lehetnek. Miután minden szennyeződéstől megszabadultunk, biztosak lehetünk az alaplé tisztaságában.
Kellő mennyiségű vízben főzzük meg, szűrjük le, és a visszamaradt darabokat dobjuk ki, vagy komposztáljuk (ezzel duplán kihasználjuk a hulladék adta lehetőségeket).
Alaplé felhasználási ötletek
A kész „levest” bármilyen recepthez használhatjuk majd. Csak zöldségekből készült, így elsősorban vegetáriánus ételekhez ajánljuk, de természetesen hússal is használhatjuk, ha éppen arra kerül a sor.
Minden elkészült adag más ízű lesz, ezért ajánlott a főzés után azonnal megkóstolni. Nem kell bele só, hiszen további felhasználása során a vele készülő ételeket fogjuk majd ízesíteni. A kóstolással azt is el tudjuk majd dönteni, hogy mihez használjuk fel.
Magát a kész zöldségalaplevet is lefagyaszthatjuk. Ezt kisebb adagokban tegyük, hogy mindig annyit tudjunk kiolvasztani belőle, amennyire szükségünk lesz a főzésnél.
Egy kis odafigyeléssel ilyen sokat tehetünk a konyhánkért, főztünkért és nem mellesleg a Földért is.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Semmi sem vész kárba a konyhában ezekkel a tippekkel: