Valószínűleg sokan tisztában vannak azzal, hogy a legtöbb országban klórral, illetve klóraminnal fertőtlenítik a ivóvizet. Ám azt már kevesebben tudják, hogy a fertőtlenítőszer csekély mennyiségben még akkor is jelen lehet a vízben, amikor mi például a tésztához főzővizet engedünk a csapból. És itt jön a képbe a só...
A vízben található klór és a jódozott konyhasó reakcióba léphetnek egymással
Az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) közleménye alapján kiderül, hogy kutatásaik során búzalisztet hőkezeltek klórmaradványokkal szennyezett csapvízben, majd jódozott konyhasót adtak a főzővízhez. Ekkor azonban az egészségre nézve potenciálisan veszélyes jódtartalmú melléktermékek képződtek a főzés alatt lezajló kémiai reakciók miatt.
De akkor hogyan főzhetünk tésztát úgy, hogy ne kelljen az említett kémiai melléktermékektől tartanunk?
Susan D. Richardson, a dél-karolinai egyetem kutatója és munkatársai erre a kérdésre próbáltak választ találni. Először is tésztát főztek klóraminnal kezelt csapvízben, amelyhez sót is adtak. A tésztát a csomagoláson található elkészítési útmutató szerint készítették el, ám a következő teszt során változtattak mind a főzési eljáráson, mind a só típusán.
A kísérlet legvégén pedig mindkét tésztában és azok főzővizében is megmérték a jódtartalmú trihalometánok (THM) szintjét – ez utóbbiak potenciálisan mérgező vegyületek. „Tudományos kísérletek alátámasztották, hogy ezeknek a THM vegyületeknek a határérték feletti megjelenése az ivóvízben okozhat szív- és érrendszeri betegségeket, de felelős lehet daganatos betegségek (főleg emésztőrendszeri daganatok, hólyagrák) kialakulásaiért is" – írják a trihalometánokról.
A problémát elég nehéz kiküszöbölni, hiszen a vízminőségre nekünk, fogyasztóknak csekély ráhatásunk van, ugyanakkor a jódozott sóról sem mondhatunk le. Miért? Mert a hazai területek zöme jódszegény, így ez a fontos nyomelem az itthon termelt élelmiszerekben is jellemzően kevésbé található meg.
A jódhiány azonban pajzsmirigyzavarokat, illetve terhesség során születési rendellenességeket okozhat.
Pontosan ezért a jódozott konyhasónak fontos szerepe van abban, hogy maradéktalanul biztosítani lehessen szervezetünk tápanyagigényét. Aggodalomra azonban semmi ok, mivel a tanulmányból az derült ki, hogy bár minden mintában ki lehetett mutatni a vegyületeket, a főzés folyamatának megváltoztatásával jelentősen csökkenteni lehet a mennyiséget.
A kutatócsapat az alábbi lépéseket követte:
- A tésztát mindig fedő nélküli lábosban kell főzni.
- Bármilyen módon is szeretnénk felhasználni, a megfőtt tésztát mindenképpen szűrjük le, tehát szabaduljunk meg a főzővíztől.
- Ízesíthetjük jódozott konyhasóval a tésztát, de csak azt követően, hogy megfőtt, és leszűrtük.
- Ha viszont mindenképpen magát a főzővizet szeretnénk megsózni, akkor arra használjunk jódmentes sóalternatívát, például kóser vagy himalájai sót.
A tanulmányt készítők magyarázata szerint a fedő nélküli főzés segít, hogy elpárologjanak a klóros és jódos vegyületek, a tészta leszűrése pedig a további szennyeződéseket is eltávolíthatja. Ezenfelül szintén csökkenti a káros melléktermékek képződésének esélyét, ha a jódozott sót csak utólag adjuk hozzá a már megfőtt tésztához. Továbbá a főzővíz jódmentes sókkal történő sózása is hasonló célt szolgál.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
További tippek:
