Nem mindegy, hogy milyen sóval sózzuk meg a főzővizet

A kutatók végre lerántották a leplet az igazságról, és elárulták, hogy milyen problémákkal járhat, ha megsózzuk a tészta főzővizét.

Valószínűleg sokan tisztában vannak azzal, hogy a legtöbb országban klórral, illetve klóraminnal fertőtlenítik a ivóvizet. Ám azt már kevesebben tudják, hogy a fertőtlenítőszer csekély mennyiségben még akkor is jelen lehet a vízben, amikor mi például a tésztához főzővizet engedünk a csapból. És itt jön a képbe a só...

Nem mindegy, hogy milyen sóval sózzuk meg a főzővizet

A vízben található klór és a jódozott konyhasó reakcióba léphetnek egymással

Az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) közleménye alapján kiderül, hogy kutatásaik során búzalisztet hőkezeltek klórmaradványokkal szennyezett csapvízben, majd jódozott konyhasót adtak a főzővízhez. Ekkor azonban az egészségre nézve potenciálisan veszélyes jódtartalmú melléktermékek képződtek a főzés alatt lezajló kémiai reakciók miatt.

De akkor hogyan főzhetünk tésztát úgy, hogy ne kelljen az említett kémiai melléktermékektől tartanunk?

Susan D. Richardson, a dél-karolinai egyetem kutatója és munkatársai erre a kérdésre próbáltak választ találni. Először is tésztát főztek klóraminnal kezelt csapvízben, amelyhez sót is adtak. A tésztát a csomagoláson található elkészítési útmutató szerint készítették el, ám a következő teszt során változtattak mind a főzési eljáráson, mind a só típusán.

A kísérlet legvégén pedig mindkét tésztában és azok főzővizében is megmérték a jódtartalmú trihalometánok (THM) szintjét – ez utóbbiak potenciálisan mérgező vegyületek. „Tudományos kísérletek alátámasztották, hogy ezeknek a THM vegyületeknek a határérték feletti megjelenése az ivóvízben okozhat szív- és érrendszeri betegségeket, de felelős lehet daganatos betegségek (főleg emésztőrendszeri daganatok, hólyagrák) kialakulásaiért is" – írják a trihalometánokról.

A problémát elég nehéz kiküszöbölni, hiszen a vízminőségre nekünk, fogyasztóknak csekély ráhatásunk van, ugyanakkor a jódozott sóról sem mondhatunk le. Miért? Mert a hazai területek zöme jódszegény, így ez a fontos nyomelem az itthon termelt élelmiszerekben is jellemzően kevésbé található meg.

A jódhiány azonban pajzsmirigyzavarokat, illetve terhesség során születési rendellenességeket okozhat.

Pontosan ezért a jódozott konyhasónak fontos szerepe van abban, hogy maradéktalanul biztosítani lehessen szervezetünk tápanyagigényét. Aggodalomra azonban semmi ok, mivel a tanulmányból az derült ki, hogy bár minden mintában ki lehetett mutatni a vegyületeket, a főzés folyamatának megváltoztatásával jelentősen csökkenteni lehet a mennyiséget.

A kutatócsapat az alábbi lépéseket követte:

  • A tésztát mindig fedő nélküli lábosban kell főzni.
  • Bármilyen módon is szeretnénk felhasználni, a megfőtt tésztát mindenképpen szűrjük le, tehát szabaduljunk meg a főzővíztől.
  • Ízesíthetjük jódozott konyhasóval a tésztát, de csak azt követően, hogy megfőtt, és leszűrtük.
  • Ha viszont mindenképpen magát a főzővizet szeretnénk megsózni, akkor arra használjunk jódmentes sóalternatívát, például kóser vagy himalájai sót.

A tanulmányt készítők magyarázata szerint a fedő nélküli főzés segít, hogy elpárologjanak a klóros és jódos vegyületek, a tészta leszűrése pedig a további szennyeződéseket is eltávolíthatja. Ezenfelül szintén csökkenti a káros melléktermékek képződésének esélyét, ha a jódozott sót csak utólag adjuk hozzá a már megfőtt tésztához. Továbbá a főzővíz jódmentes sókkal történő sózása is hasonló célt szolgál.

Forrásaink voltak.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


További tippek:

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...