Anélkül, hogy észrevennénk, vagy tudatában lennénk, testünkből másodpercenként több száz vegyi anyag áramlik a levegőbe. Ezek aztán felszabadulnak a levegőben, mivel magas gőznyomásuk van, ami azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten felforrnak és gázokká alakulnak. Talán nem is gondolnánk, de ezek a különböző testszagok igen pontos képet képesek adni rólunk, és arról, hogy mennyire vagyunk egészségesek.
Nézzük, mit árul el rólunk a testszagunk!
Ókori tudomány
Érdekesség, hogy erre már az ókori görögök is rájöttek: észrevették, hogy az embereknek más szaga van, ha nincsenek jól. Sőt arra is rájöttek, hogy az egyes betegségeket más és más módon érzékeli az orrunk. Például, ha egy ember szagát a fetor hepaticus-szal - jelentése: rossz máj – írták le, az azt jelentette, hogy az illető májelégtelenségben szenvedhet. Ugyanakkor, ha valakinek az illata édes vagy gyümölcsös volt, arra gondoltak, hogy az ember emésztőrendszerben lévő cukrok nem bomlanak le, így ő valószínűleg cukorbeteg.
A tudomány azóta bebizonyította, hogy az ókori görögöknek igazuk volt: a májelégtelenség és a cukorbetegség, valamint sok más betegség, köztük a fertőző betegségek is, jellegzetes szagot árasztanak.
Modern következtetések
1971-ben a Nobel-díjas kémikus, Linus Pauling 250 különböző gáznemű vegyi anyagot számolt meg az emberi leheletben. Ezeket a gáznemű vegyi anyagokat illékony szerves vegyületeknek nevezik. Pauling felfedezése óta más tudósok több száz ilyet fedeztek fel a leheletünkben. Ezek közül soknak jellegzetes szaga van, míg mások érzékelésére nem alkalmas az emberi orr.
A tudósok viszont ma már úgy vélik, hogy akár van egy illékony szerves vegyületnek olyan szaga, amit az orrunk képes érzékelni, akár nem, információkat árulhatnak el arról, hogy valaki egészséges-e vagy sem. A kutyák például több betegséget tudnak kiszimatolni, mint az emberek, hiszen kifinomultabb szaglási képességeik vannak. De erre ma már a különböző orvostechnológiai eszközök is képesek. A kutatók úgy vélik, hogy egy napon már úgy is képesek leszünk diagnosztizálni egyes betegségeket, hogy egyszerűen egy készülékbe lélegzik az érintett.
Nem csak a lehelet lehet árulkodó
A lehelet nem az egyetlen forrása az illékony szerves vegyületeknek a testünkben: ezek a bőrből, a vizeletből és a székletből is kijutnak.
A bőrből származók például a több millió bőrmirigynek köszönhetően kerülnek a levegőbe, így eltávolítva a szervezetből az anyagcsere-hulladékot, valamint a bőrünkön élő baktériumok és más mikrobák által termelt szennyeződéseket. Az izzadás extra tápanyagokat termel ezeknek a baktériumoknak az anyagcseréjéhez, ami különösen erős szagú illékony szerves vegyületeket eredményezhet. A bőrünk és a bélrendszerünk is e mikrobák finom egyensúlyából épül fel. A tudósok úgy gondolják, hogy ezek befolyásolják egészségünket, de még nem sokat tudunk a kapcsolat pontos működéséről.
Folyamatos kutatások
Ellentétben a bélrendszerrel, a bőr viszonylag könnyen tanulmányozható, így a tudósok most azt igyekeznek feltárni, hogy a bőr ilyen vegyületei betekintést nyújthatnak-e abba, hogy a mikrobiom baktériumai és az emberi test hogyan működnek együtt – egészségünk megőrzése és a betegségektől való megóvása érdekében.
Ma már azt is kutatják, hogy a bőrből származó illékony szerves vegyületek profilja felfedheti-e az adott személy különböző tulajdonságait. Viszonylag korai szakaszában jár még ez a kutatás, de a tudósok azt már most is látják, hogy a bőrből származó illékony szerves vegyületek savassága alapján meg lehet különböztetni a hímeket a nőstényektől. Ennek megállapítására tömegspektrometriát használnak, az emberi orr nem elég kifinomult ehhez. Ezzel a módszerrel meg tudják már mondani az adott személy életkorát is – ehhez az oxidatív stressz mértékét veszik alapul.
Mire valók még az illékony szerves vegyületek?
Egy biztos: nem csak a személyes illatért felelősek. A növények, rovarok és állatok kommunikációs csatornaként is használják ezeket. A növények például ezeken keresztül állandó párbeszédet folytatnak más szervezetekkel, beleértve a beporzókat, növényevőket, más növényeket és azok természetes ellenségeit, például a káros baktériumokat és rovarokat. Az ehhez az oda-vissza párbeszédhez használt illékony szerves vegyületeket feromonoknak nevezik.
Mit tudunk a feromonokról?
Ma már több bizonyíték is arra mutat, hogy az állatvilágban ezek az illékony szerves vegyületek afrodiziákumként működhetnek. Lehetséges, hogy az emberek is termelnek ilyesmit, hogy magukhoz vonzzák a tökéletes társat. A tudósoknak még nem sikerült teljesen dekódolniuk ezeket a vegyületeket és azok tulajdonságait.
Mindenesetre a tudomány jelenlegi állása szerint akár léteznek emberi feromonok, akár nem, a bőr illékony szerves vegyületei felfedhetik, hogy kik vagyunk mi, és hogyan érezzük magunkat. Ezek a vegyületek árulkodóak lehetnek például a korunkról, a táplálkozási szokásainkról, a stresszszintünkről, de még a termékenységünkről is. Ez a profil tehát valószínűleg olyan markereket tartalmaz, amelyek segítségével nyomon követhetjük egészségünket, és diagnosztizálhatjuk a betegségeket.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
