Itthon tejföl, külföldön smetana és crema...de melyik az igazi?

Bolti, piaci, kék dobozos sovány, piros zsíros, netán extra 25%-os zsírtartalmú. Imádjuk, mindenhogy, minden formában, minden ételhez. A mi mesteri tejtermékünk utánozhatatlan, de léteznek kihívói.

“Köszi, nem kérek rá több tejfölt!”, “Én tejföl nélkül szeretem.” — mondatok, melyek még senkitől sem hangzottak el a történelem során. Ha a Magyar Élelmiszerkönyv definíciója alapján szeretnénk beazonosítani a házi kedvencet, akkor „A tejföl tejből, tejszín vagy vaj hozzáadásával, homogénezéssel és tejsavbaktérium-színtenyészettel végzett, alvasztással készült savanyú tejszín.” Ha kicsit egyszerűbben fogalmazunk, akkor savanyított/fermentált tejszínről beszélünk. Korábbi cikkünkben már meséltünk a házi készítéséről is, ám legtöbbünk még a tejesnél vásárolt friss készítmény zsírossága és ízgazdagsága ellenére is a jó öreg bolti változatokat teszi a kosárba.

Tejfölmesék: a magyar hűtők királynőjének is akadnak kihívói

Piros vs. kék

Minden háztartásban megvan a kedvenc márka, vannak a kisdobozos, a nagydobozos és a vödrös családok, de a kék-piros harc is létező jelenség. Amikor egy nagyobb családi ebédnél/vacsoránál előkerülnek a tejfölök, sokszor vitatémává válik, hogy mégis hogy lehet megenni azt a zsírszegény másolatot? Az egyik fél szerint a piros a valódi, míg a másik “sarokban” a kék rajongói magasztalják a “diétás” verziót.

Egyesek addig merészkednek, hogy nem is kell tejföl, a natúr joghurt is megteszi (főzéshez sokszor valóban ideális), plána, ha valami jó zsíros dolgot, például lángost eszünk.

A 20-25%-os tejföl elkötelezett híveinél ekkor elpattan a húr, és még egy kanálnyit merítenek a bablevesbe, gátlástalanul, izomból megoldva, még a hófehér kedvenc beszennyezését is vállalják. Pedig tudvalevő, hogy már egy kenyérmorzsa, egy kósza petrezselyemzöld is felgyorsítja a romlási folyamatot.

Érzelmi elvonási tüneteket okoz

Ha egy laktózérzékeny, netán vegán életmódot folytató honfitársunkat kérdezzük, hogy mi az, amiről a legnehezebb lemondani, esélyes, hogy a tejfölt (és a túró rudit) említik.

Külföldre költözés esetén is sokszor ez a két élelmiszer kerül szóba, a tv paprika és az igazi lángolt kolbász mellett.

Nincs hungarikummá nyilvánítva, mint például a makói hagyma vagy a debreceni páros kolbász, de mi a sajátunknak tudjuk. Pedig akadnak egészen hasonló és ízletes rokonai is.

Smetana

Amikor azt gondoltuk, hogy mi vagyunk az a nemzet, akik mindenre tejfölt pakolnak, akkor jönnek az oroszok és a 30-35%-os zsírtartalmú smetana. Ezt kenik a szirnyikire (orosz túrópalacsinta), a sós blinire is kötelező feltét a kaviár mellett, teszik a szoljankába, a borscsba is, fontos alapanyaga a Stroganoff bélszínnek, de a különböző orosz töltött tésztákhoz is nagyon jól passzol, mint például a pelmenyi és a varenyiki. Sokszor kínálják halas étel mellé is a smetanát, melynek krémes zsírosságához a citrom savai és a kapor jellegzetes aromája is dukál.

Crème fraîche

A francia nagytestvér eredetileg friss tejszínt jelent, és, ha egy francia szupermarketben leemeljük az első ilyen crème fraîche feliratú terméket, akkor lehet, hogy csalódnunk kell, mert tényleg tejszínt öntünk majd ki a csomagolásból. Ez ugyanis egy gyűjtőnév.

Az epaisse, cultured, fermentée/fermented szavakat kell még keresni a dobozon. A crème fraîche egyre divatosabb alapanyag az anyaországon kívül is, hiszen zsírtartalma miatt nagyon krémes (30-45%-os), kevésbé van meg a savanykás jellege, inkább édeskés. Sós szószok, krémek alapanyaga, nagyon jól emulgál, stabilizál. Édességeknél is használatos, az eper szinte kívánja a crème fraîche-t.

Sour cream, soured cream

Szomorúan nyugtázhatjuk az Egyesült Királyságban, hogy maximum lengyel, orosz üzletekben juthatunk smetanához, a tejfölhöz leginkább hasonlító rokonhoz. A nagyobb boltokban azért jelen van a hűtőpultokban a sour cream, ami szó szerint sovány vigasz. 10-16%-os a zsírtartalma, textúrában és ízben sem dob nagyot. Ismerős lehet az elnevezés a snackek csomagolásáról is: általában metélőhagymával turbózzák a sour cream ízélményt, ami a tejfölért rajongóknak csak üres ígéret.

Crema mexicana

A fűszeres, pikáns és sokszor húsgazdag mexikói fogásokhoz jól megy az enyhet adó tejtermék, kis savasságával, krémességével. A crema mexicana valahol a sour cream és a crème fraîche között helyezkedik el, vastagabb az előbbinél, de nem olyan krémes, mint a francia tejtermék. Toppingként használják ragukra, tacóra, fajitasra, sokszor pedig előre bekeverik frissen facsart lime levével és sóval is.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!

Szívesen főznél együtt Steiner Kristóffal, Sztarenki Dórival, Fancsikai Eszterrel vagy éppen Sass Danival? Most itt a lehetőség, a Nosalty és a Knorr közös Élményfőzésein ugyanis élőben főzhetsz együtt a sztárokkal, ráadásul még otthonról sem kell kimozdulnod, online csatlakozhatsz!

Az Élményfőzésről itt tudhatsz meg többet!


Ismerd meg közelebbről ezeket az alapanyagokat is:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Mirage étterem – Ahol a fővárosi minőség a vidékkel találkozik

A két éve felújításon átesett Mirage egy stílusos, mégis kellemes hangulatú étterem, a környék egyik legkiemelkedőbb vendéglátóhelye. A fürdőkomplexum vonzásában elhelyezkedő Mirage a Hotel Délibáb szálloda éttermeként nagyszabású célt tűzött ki maga elé: amellett, hogy ők a régió egyetlen széles választékú steak house-a, leendő degusztációs menüjükkel a fine dining iránt érdeklődő réteget is szeretnék magukhoz vonzani. Mint mondták, ez a 10 fogásos menü és a marhahúsuk az, ami valóban tükrözi azt a minőséget, amit ők képviselni akarnak a környéken és a hazai gasztronómiában egyaránt.

Címlapról ajánljuk

További cikkek