A nemi hormonok serdülőkorban kezdik el kifejteni hatásukat a petefészekre, ahol egy hullámzó folyamatnak köszönhetően alakul ki az úgynevezett menstruációs ciklus. Ez a körforgás a nők kb. 50 éves koráig tart, amikor minden megváltozik, mivel a tüszők mennyisége csökkenni kezd és a hormonháztartásban ingadozás mutatkozik. Bizonyos betegségekben ez az időpont korábban is bekövetkezhet.
A női nemi ciklus hormonális szabályozása a köztiagy/hipotalamusz irányítása alatt áll. A hipotalamusz az agyalapi miriggyel (hipofízis) közösen irányítja a szervezet összes endokrin tevékenységét, beleértve a petefészket is.
A hipofízis parancsot ad az agyalapi mirigynek két hormon termelésére: ezek az FSH (follikulus stimuláló hormon) és az LH (luteinizáló hormon), amelyek hatással vannak a petefészkekre. A ciklus kezdetén az FSH szabadul fel, ami a petefészekben tüszőérést indít el és ezzel párhuzamosan elindul az ösztrogén termelés is. Az ösztrogén a méhnyálkahártya megvastagodását segíti elő, hogy előkészítse a megtermékenyített petesejt beágyazódását. A ciklus közepén az agyalapi mirigy jelt ad nagy mennyiségű LH kiválasztásra. Ennek hatására a tüsző felszakad, és a petesejtek elindulnak a petevezetékben a méh irányába.
A visszamaradt tüsző sárgatestté alakul, és elkezdi termelni a sárgatesthormont a progeszteront. Ezzel megkezdődik a ciklus 2. fele, amikor is a méhnyálkahártya felkészül a megtermékenyített petesejt beágyazódására. Ha elmarad a megtermékenyülés a sárgatest a 10-12 nap után visszafejlődik, az ösztrogén, a progeszteron szint csökken, és bekövetkezik a menstruáció, amikor is vérzés kíséretében a méhnyálkahártya leválik és távozik.
Ha a petefészkekben az idő előrehaladtával kevesebb tüsző érhető el, akkor az ösztrogén és progeszteron elveszítik fő forrásukat és a női hormonszint csökkenni kezd.
A peteérés nélküli ciklusnál nincs sárgatest és ennek köszönhetően progeszteron sem termelődik. A ciklus elkezd rendszertelenné válni, változik a menstruáció hossza, intenzitása, és egyre gyakrabban marad ki a vérzés.
Az ösztrogénképződésre nem a folyamatos csökkenés, hanem az ingadozás jellemző. A menopauza (MP) biztos jele a magas FSH szint. A tüszők már nem ugyanúgy reagálnak az FSH-ra, mint korábban, ekkor megy a visszacsatolás az agyalapi mirigy felé, ami még nagyobb mennyiségű – a normál érték hússzorosa – FSH kibocsátást indít, hogy még egy tüszőt kicsalogasson a petefészekből. Ez ugyan eredményezhet még peteérést és ezzel együtt egy gyors ösztrogén- és progeszteronszint emelkedést, de ezek a hormonszintek ugyanilyen gyorsan leesnek. Végezetül az egész folyamat leáll, a még meglévő tüszők már sosem érnek be. Ez a hormonhullámvasút addig tart, míg a szervezet meg nem találja a maga új egyensúlyát és tartósan alacsony szintre csökken az ösztrogén. A rendszertelen ciklus fázisa és a hormonális változás kezdete, ez maga a menopauza kezdete, amit perimenopauzának hívunk.
Ismerkedjünk meg az ösztrogénnel
Az ösztrogén nem kizárólag egyetlen, hanem három hasonló kémiai szerkezetű szteroid hormon összefoglaló neve. Ezek a hormonok nemcsak a nemiségért felelősek, hanem több más szervrendszer működésében is szerepet játszanak.
A koleszterinszint szabályozásában vesz részt a májban, ezzel együtt a szív- és érrendszert is védi. Az emlők növekedését befolyásolja, a petefészekben segíti a tüszők növekedését, a méh nyálkahártya falát felkészíti a megtermékenyített petesejt beágyazódására. A csontok egészségéért is felel, továbbá hatással van a memóriánkra, a libidóra és az érzelmi stabilitásra egyaránt.
A menopauza kialakulása a felnőtt élet egy meghatározott szakasza, amelyre fel kell készülni, és érdemes ehhez szakember segítségét kérni.
Kellemetlen tünetek
A menopauzában sok élettani folyamatban történik változás, de az egyik legjellemzőbb az ún. hőhullám, illetve a hőhullám és az éjszakai izzadás, melyeket vazomotorikus (ér szűkítés, tágítás) menopauza tüneteknek (vazomotorikus menopauza szimptóma: VMS) hívunk.
Sokan úgy gondolják, hogy ez csupán egy szubjektív dolog a nők életében, de mérhető változások is kimutathatók a folyamat közben. A VMS külső jelei általában: kipirulás, izzadás; belső tünetek: testhőmérséklet emelkedése.
A hőhullám időtartama is változó, lehet pár perc (általában 5 perc) alatt lejátszódó, de lehet elhúzódó, akár 15 percen túl tartó jelenség is.
Az egész folyamat hátterében a szervezet hőszabályozásának zavara áll. Létezik egy ún. 0 zónája a szervezetnek, ami 0,4°C körüli hőmérséklet-változást jelent, ennek magyarázata, hogy ha a testhőmérséklet csak 0,4 egységgel csökken vagy növekszik, akkor nem jelentkezik semmilyen kellemetlen tünet. VMS esetén ebben a rendszerben zavar keletkezik, a hőhullám pedig azért lép fel, mert a hőszabályozó központ nem tudja ellátni feladatát. Akár természetes úton, akár műtétet követően jut valaki menopauzába, az ösztrogénhiány mindenképpen kimutatható a háttérben, de fontos megemlíteni, hogy az egész folyamatban az alacsony hormonszint csak egy, a hőszabályozást befolyásoló tényezők között. Ez a magyarázata annak, hogy a jelenség nem feltétlenül kíséri végig idősödő napjainkat, hanem lassan eltűnik (1).
Premenopauzában, 1-2 évvel az MP előtt már jelen lehet, és az MP után több évig, akár 6-8 évig is eltart, míg végül a szervezet újraszabályozza magát, az alacsony hormonszinttel együtt.
Menopauzát segítő élelmi anyagok
Egyetlen, és általános étrendi ajánlás nem létezik. A szervezet ösztrogénhiányos állapotát fitoösztrogénekkel és a már nem védett szervrendszereket, betegséget megelőző tápanyagokkal kell támogatni, melynek értelmében egy mediterrán ázsiai vagy ázsiai mediterrán étrendet érdemes kialakítani.
Babok, lencsék, szója
Az ázsiai étrendben viszonylag kevés húst fogyasztanak, az étkezés alapját a szárazhüvelyesek - különböző babok, lencsék, szója - képezik. Ezeknek az élelmi anyagoknak, főképp a szójának olyan jelentős fitoösztrogén tartalma van, amely a menopauzára jellemző megváltozott élettani helyzetet támogatni tudja.
A szója értékes beltartalommal rendelkezik. 100 grammja 458 kcal-t, 40 g fehérjét, kb. 30 g szénhidrátot és 20 g zsírt tartalmaz.
A szójában kedvező hatással bíró izoflavon vegyületek is találhatóak, amelyek a daidzein, genisztein és származékai. Ezek a bélben lévő kedvező mikroorganizmusoknak köszönhetően átalakulnak, így már ösztrogénreceptor érzékenyekké válnak és a szervezetben hiányzó ösztrogénfolyamatokba kedvezően tudnak beavatkozni. Ennek következtében az egész szervezetre kifejtik hatásukat, azaz a csontanyagcserében, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a hőhullámok enyhítésében egyaránt.
Vegán spenótos lasagne
A lasagne egy tipikus hétvégi családi fogás, hisz nem éppen negyed óra összedobni. Ez a recept viszont a klasszikus bolognai kicsit gyorsabb verziójával operál, nem kell hosszú órákon ...
Korianderes burgonyafőzelék szójafasírttal
A burgonyafőzelék óriási kedvenc, de sima, tejfölös habarással most nem találtam annyira vonzónak: helyette egy teljesen vegán verzióban gondolkodtam, zabtejszínnel.
Szójás egytál
Everness fesztiválon Steiner Kristóf előadására is beültünk. Nagyon megható és elgondolkodtató volt, ahogy az életéről, családjáról mesélt, valamint roppant motiváló és ...
- A szójából számtalan terméket állítanak elő, ami már itthon is könnyen beszerezhető.
- A szójaital felhasználható magában, pl. kávéhoz vagy bármely más tejes ételhez.
- A szójatúró (tofu), amelynek magasabb a nedvesség tartalma, így kevesebb előkészítést igényel, mint a száraz változata, krémekbe, de akár feltétként is alkalmazható.
A tofu főbb beltartalmi értékei 100 gramm termékben:
- 70 kcal/8 g fehérje/2 g zsír/4 g szénhidrát
- · A tofufehérje emészthetősége csirkehússal egyenértékű, viszont annál zsírszegényebb.
- A tofuban a kálcium mennyisége: 200-1940 mg között van. Érdemes tudni hogy a tofu kálciumtartalma függ attól, hogy milyen szójababból készült, illetve milyen eljárással koagulálták. Ha kálciumsókkal történik az eljárás, akkor lényegesen magasabb az érték.
- Jelentős 70 mg izoflavon található benne.
A növényi olajok az esszenciális zsírsavak és zsírban oldódó bioaktív anyagok kiváló forrásai. Az utóbbi időben ugyan növekedett a tengeri halak és ezekkel együtt az ómega-3-zsírsavbevitel is, de ennek aránya nem minden esetben megfelelő.
Bogyósok
A különböző bogyós gyümölcsök (piros- és fekete ribizli, málna, eper, homoktövis, tőzegáfonya) antioxidáns hatása mellett a bennük, illetve magjukban lévő olajok kerültek vizsgálati górcső alá. Klinikai kutatások igazolták, hogy ezek a bogyósok magas esszenciális zsírsavtartalommal rendelkeznek, ráadásul a zsírsavarány is ideális a szervezet szükségleteit figyelembe véve.
Vegán bolognai
Sokféle megoldás van arra a neten, hogy a bolognai szószt vegánosítsa az ember, de ha engem kérdeztek, a füstölt tofus az igazi. Ezzel lehet ugyanis leginkább megidézni a hús gazdag és ...
Paradicsomos szezámmagos tofu cukkinivel
Tofu kísérletezésnél tartok. Kipróbáltam, s ízlik. Egy kis fűszeres étel, ha valami ínyencségre vágyom.
Vegán "túrós" tészta padlizsánpörccel
Lenyűgöző a vegán leleményesség! Ha hiányzik egy étel, amit húsevő korában megszokott az ember, hát kikísérletezi növényi alapanyagokból az alternatívát. Ha még az út elején ...
Fontos szót ejteni még egy értékes élelmi anyagról, amely a szójához hasonlóan szintén több oldalról tudja megtámogatni a nőket ebben a megváltozott élethelyzetben.
Homoktövis
A homoktövist a népi gyógyászatban már jól ismerik és használják is lekvárját, préselt levét immunerősítőszerként. A fent említett kutatás során a gyümölcs pépjét, illetve a magjából préselt olajat vizsgálva kimagasló eredményeket mutattak ki, amelynek eredményeként mind ómega-3 (alfa-linolénsav), mind ómega-6 (linolénsav), mind ómega-9 (olajsav), sőt ómega-7 (palmitoleinsav) forrásként is kiváló beltartalommal rendelkezik. Az ómega-7 azaz a palmitoleinsav (16-1n-7) egy egyszeresen telítetlen zsírsav, amely megtalálható az anyatejben, de különböző növényi forrásokból is hozzájuthatunk. A homoktövisből nyert olaj nagy mennyiségben tartalmazza ω-7 zsírsavat, amely elősegíti a bőr és a nyálkahártya egészségét, ezért is javasolt a menopauzában előforduló hüvelyszárazság esetén a felsorolt telítettlen zsírsavakat tartalmazó olaj kúraszerű fogyasztása.
A homoktövis, illetve a gyümölcs vagy magjának felhasználásával készült bármely készítmény jól beépíthető a MP étrendbe. Természetesen a már jól ismert telítetlen zsírsavforrások, mint a repce-, a szója-, a dió-, a lenmag-, a napraforgóolaj is része kell hogy legyen ennek az étrendnek, melyek kenyérre csepegtetve, vagy saláták ízesítőjeként is fogyaszthatók. Ezekkel a zsírokkal kedvező, csökkentő hatás érhető el az ösztrogénhiány következtében kialakuló vérzsírértékek emelkedésével szemben.
A menopauzát támogató két kiemelt élelmi anyag (szója, homoktövis) mellett számtalan kedvező tulajdonsággal bíró élelmiszer van. Az OKOSTÁNYÉR® ajánlást követve, illetve azt kiegészítve többek között a fent említett alapanyagokkal lényeges kiemelni, hogy a változó kor csupán hormonális változást jelent, és nem betegséget. Az OKOSTÁNYÉR® 2021. évi felülvizsgálatát követően az új ajánlás olyan javaslatokkal bővült, amelyek a MP étrendjét is jól támogatják.
Az egészséges étkezést segítő javaslatok alapján napi tányérunk felét zöldségekből és gyümölcsökből, illetve ezekből készült ételekből kell összeállítani. Itt már kiemelt szerepet kaptak a szárazhüvelyesek (különböző babok, lencsék, szója) amelyek egyrészt gabonával kombinálva kiváló fehérjeforrások, másrészt a MP-ban is ezek az élelmi anyagok nagy hangsúlyt kapnak.
A gyümölcsöknél szintén kiegészült a tányércikk az olajos magvakkal. A szív és érrendszert támogató telítetlen zsírsavtartalmuk az egészséges táplálkozás mellett a MP-ban is kiváló alapanyagok. Az OKOSTÁNYÉR®-on szereplő napi fél liter mennyiségben ajánlott tej illetve tejtermékek kiváló kalcium források, melyek a csontritkulás kiegészítő terápiájában nélkülözhetetlenek.
