Erre a kétféle sóra van szükséged a főzéshez

Nagyobb a választék a boltokban, mint valaha, mégis valójában csak kétféle sóra van szükséged a főzéshez.

Bár a túlzott nátriumfogyasztás nem túl egészséges, a a leginkább alapvető ízesítőnek számít, nélküle nagyon kevés étel lesz ízletes. Nem nehéz elveszni a boltokban a nagy választék miatt, és azt sem egyszerű megállapítani, hogy tulajdonképpen melyikre van szükségünk a megfelelő ízvilág eléréséhez.

A elengedhetetlen a legtöbb ételhez: csökkenti a keserű ízt, felerősíti az édeset, a hústól kezdve a zöldségekig bármi jobb vele. Nem egyszerű megtalálni a megfelelő mennyiséget, a túl kevés halottnak a csók, a túl sok pedig ehetetlenné teszi az ételt. Azt is érdemes tudni, mihez milyen sót érdemes használni.

Bár rengetegféle só létezik, egy nem profi szakácsnak csak kettőre van szüksége: az egyik a kóser só az ízesítéshez, a másik pedig a nagy szemű só, amit befejező sóként is szoktak emlegetni. Ez a főzés vagy sütés utáni ízesítésre való.

Mi a különbség a kóser só és az asztali só között?

A konyhasó és a kóser só között az alapvető különbség csak a származási felhasználásban és a szemek nagyságában rejlik. A kóser sót ugyanis eredetileg arra használták, hogy felszívja a kóser módon levágott húson maradt esetleges vérfoltokat, amit ezt követően lemostak a húsról. Ezen kívül a kóser sónak kicsit nagyobbak a szemei, mint a hagyományos asztali változatnak.

Bár ízre vagy minőségre nincs különbség a kettő sófajta között, a szerepük azért alapvetően más – a kóser só ugyanis a húsra szórva jobban szívja fel a vért, a receptekben jó eséllyel azért szeretik jobban, mert egyszerűen látványosabb lesz a végeredmény. Az ízen azonban nem változtat, így ha nincs otthon kóser só, a hagyományos konyhasó is megteszi majd.

Mi az a befejező só?

Ez nem egy sófajta, egészen egyszerűen a kifejezetten nagy szemű sókra szokták használni ezt a kifejezést. A név maga azt mutatja, hogy a főzés végén félig-meddig dekorációs, mégis ugyanúgy ízesítési célokra érdemes használni. Itthon ebből a sóféléből talán a himalájai változat a legnépszerűbb, de nagyon sok sófajtából lehet kapni durva szeműt.

A sónak akkor teszel a legjobbat, ha nem zárt, hanem nyitott edényben szolgálod fel – a baktériumok és gombák miatt nem kell aggódnod, a só egyáltalán nem olyan környezet, ahol ezek megélnek, vagy szaporodni tudnak. Így akár kézzel is belenyúlhat bárki, valószínűleg több káros patogént találhatsz a zárt sószórón, mint a nyitott edényben tárolt sóban.


A sózás a jó étel esszenciája, ezeket a cikkeket is olvasd el!

Forrásunk volt.

Legújabb receptek

Borsos tokány

Hentes, zöldborsós vagy éppen borsos tokány, mindegyiket szeretjük. A lényeg, hogy a húst itt is ott is vékony csíkokra vágjuk, és mindenhol valami mással egészül ki az étel. Ennél ...

Tejbegrízkeksz

Ízükben a retró menzák tejbegrízeit idézik ezek a kakaóba és fahéjba forgatott, roppanós-omlós kekszek. Elkészítésük lehengerlően egyszerű, elfogyasztásuk pedig még ...

Vaníliás grízpuding

A házi vaníliapuding grízzel kiegészített verziója ez, a búzadara pedig valahogyan sokkal otthonosabbá, szinte nosztalgikussá teszi a desszertet. Elkészíteni nem olyan bonyolult, ...

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Zsidótojás

A zsidótojás egy hagyományos kóser étel, ami feltételezhetően Lengyelországból érkezett hazánkba, ezért lengyel tojás néven is ismert. Hagyományosan libazsírral készült, ami mellé ...

Olasz tejbegríztorta (Migliaccio)

Olaszország Campania régiójában és Nápoly környékén elterjedt, farsangi édesség ez, amelynek alapját citrushéjjal ízesített tejbegríz adja. A kisült végeredmény olyan krémes, hogy ...

Hoppá!

Recept beküldéséhez be kell jelentkezned!