Egy interjúban azt mesélted, hogy a vegán sportolókat bemutató Game Changers dokumentumfilm megnézése után lettél vegán. Mi volt az, ami téged a váltásra motivált?
A sportolóim látták a filmet, és elkezdtek kérdezgetni a témáról, ezért én is megnéztem, hogy képben legyek. A film hatására elkezdtem jobban utánanézni a témának, és találtam válaszokat a kérdéseikre, amik aztán újabb kérdésekhez vezettek, amiből egy beszélgetés kerekedett, és elkezdtünk azon gondolkozni, miként építhetnénk be ezeket az új információkat a programjukba. Az eredeti 2020-as Olimpiára készültünk az edzőtáborban, ahol magunknak gondoskodtunk az ételről, ezért mondtam nekik, hogy ha akarják, kipróbálhatják, és én is velük tartok. Így az egész tábor vegán lesz, nem lesz kísértés, és arra tudnak fókuszálni, hogy tényleg jó-e ez nekik, és minőségi visszajelzést kapnak arról, hogy kívánnak-e valamit.
A sikereim egy jelentős része annak köszönhető, hogy nemcsak megmondom a sportolóknak, hogy mit csináljanak, hanem én is kipróbálom, így első kézből van tapasztalatom, tudom, hogy mi jelent esetleg nehézséget.
Ezért azt mondtam, hogy ha te szenvedni fogsz, akkor szenvedek veled, és majd együtt kitaláljuk. A meglepő, hogy egyik napról a másikra vegán lett az egész edzőtábor, és azóta teljesen jól vagyok. Azt gondoltam, hogy majd úgyis kívánni fogok valamilyen ételt, de azóta sem volt ilyen. Két hete voltunk az edzőtáborban, amikor meglátogattuk az egyik sportoló családját, és a szülei rengeteg tradicionális étellel készültek. Ahogy besétáltunk, a klasszikus hússzag fogadott, és az volt a meglepő, hogy nem éreztem étvágygerjesztőnek, sőt, inkább kellemetlen volt. Az elején a húsos ételek szaga is zavart, ma már ezzel sincs gondom. Látom, ha objektíve egy étel jól néz ki, de ennek ellenére egyáltalán nem kívánom. Az átállás után az első pár hét nagyon jó volt, aztán elkezdtem rosszul érezni magam fizikailag, és nem tudtam, mi lehet a gond. Hamarosan kiderült, nem a vegán diétával van a probléma, hanem gluténérzékeny vagyok. Amikor viszont sikerült a vegánság mellett a gluténmentességet is bevezetni, a legjobb formámat értem el, gyorsabban regenerálódtam, tisztábban gondolkoztam, az életem minden fontos területén pozitív változást tapasztaltam, és sokkal jobban éreztem magam.
Akkor ezek szerint elsősorban a vegánság egészségügyi oldala fogott meg? Hogyan viszonyulsz a vegánság más aspektusaihoz?
Sosem specifikiáltam, hogy emiatt az egy ok miatt lettem vegán, nálam ezek mind összekapcsolódnak. Teljesítményközpontú közegből jövök, az életem mindig is arról szólt, hogy miként lehet maximalizálni az emberi teljesítményt. Ehhez egy érdekes adalék volt, hogy miként segíthet ebben a vegánság, de nem ez volt az egyetlen tényező, ami szerepet játszott ebben, mert minden része fontos számomra a vegánságnak. Látom, hogy mi történik a Földdel, és ugyan én csak egy ember vagyok, de ha ez a döntésem legalább apró változást hoz, akkor megteszem. Emellett állatokkal nőttem fel, édesanyám által már a születésem előtt lovagoltam, nagyon közel állnak hozzám az állatok. Sosem gondoltam arra, hogy épp egy tehenet ölök meg, miközben steaket vacsorázom, de most örülök, hogy tudom, hogy nem hal meg egy tehén miattam. Nagyon jó érzés volt, hogy a vegánság minden részéhez tudok kapcsolódni, miközben jobban érzem magam. A teljesítmény oldala egy jó ok volt arra, hogy komolyan belevágjak ebbe a nagy változásba.
Sokszor hozzák fel kritikaként a vegán étrenddel szemben, hogy nem biztosít minden szükséges tápanyagot, például fehérjét a szervezet számára, és emiatt hiánybetegségek alakulnak majd ki. Ezekre az állításokra miként szoktál reagálni?
Most többet emelek, mint amikor rendszeresen súlyt emeltem, tehát teljesítmény szempontjából, ha kiegyensúlyozott a diétád, nem lehet gond. Ami a probléma, hogy sokan úgy vágnak bele a vegánságba, hogy mi a vegán? A sült krumpli, az Oreo, a chips és így tovább, de ez nem egy kiegyensúlyozott étrend. Figyelni kell, hogy mit viszel be a testedbe. Én minden diétát támogatok, ha átgondolod, hogy mit viszel be a testedbe.
Ha vegán leszel, attól még szükséged van fehérjére, és ezért meg kell értened, hogy milyen forrásból tudod bevinni, ugyanígy a zsírokat és a szénhidrátot.
Nekem könnyebb dolgom volt, hiszen hosszú évek óta ezzel foglalkozom, de nekem is sokat kellett tanulnom. Ha valaki amiatt aggódik, hogy erőtlen lesz, megnyugtathatom, hogy nem ez a helyzet, ha megfelelően csinálja.
Sokszor az információ hiánya szabotálja a vegán diétát, és könnyebb a már említett ételeket vagy épp a pótlókat fogyasztani, amik szintén nem egészségesek.
Sajnos az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen a kiegyensúlyozott diéta, legyen az vegyes vagy vegán. Az a tapasztalatom, hogy a legtöbbször túlbecsüljük, mennyi kalóriát égetünk el, és alábecsüljük, mennyit viszünk be. Rengeteg impulzus ér minket, folyton rohanunk, a közösségi média is rátesz erre, ezért nem figyelünk oda annyira a táplálkozás apró részleteire, és nem értjük a kiegyensúlyozott diéta alapelveit, hát még a vegán diéta esetében. Lehet egyszer-egyszer vegán sajtot enni a vegán hamburgeren, de tudni kell, hogy ez nem lehet mindennapos. A probléma része az is, hogy nem tudjuk, hogyan kell címkéket olvasni.
A beszámolód alapján úgy tűnik, hogy neked egészen könnyen ment az átállás, de volt esetleg valami, ami mégis kihívást jelentett ebben a folyamatban?
Két dolog volt. Az egyik, hogy hirtelen szembesülnöm kellett a gluténérzékenységgel. Előtte nem ettem annyi szénhidrátot, és a vegán étkezésre való átállás után hirtelen nagyon rosszul lettem, de nem tudtam eleinte, hogy mitől. Komoly kihívást jelentett, hogy akkor maradjak-e vegán, vagy fókuszáljak csak a gluténmentességre, de jól éreztem magam a vegán diétán, ennek köszönhetően derült ki a gluténproblémám is, tehát megmutatta, hogy mi a jó a testemnek. Több elköteleződést igényel, mivel több figyelmet kell fordítanom a testemre és a mentális egészségemre. A másik, hogy semmilyen diétát, így a vegánt sem lehet elsőre tökéletesen csinálni, próbálkozni kell. Az elején lehet, hogy túl sok kalóriát viszel be, vagy a nem megfelelő ételeket fogyasztod, nem érzed jól magad, sok vesződséggel jár, hogy kialakítsd, mi az, ami táplál, és még szereted is. Az étterembe járás pedig egy külön kérdés. Én úgy állok hozzá, hogy az én döntésem senkinek se jelentsen nehézséget, ezért ha megkérdezik, hova akarok menni, mindig azt felelem, hogy válassz nyugodtan, úgyis találok valamit, amit meg tudok enni, még ha az grillezett zöldség lesz, vagy ha úgy adódik, eszem még otthon.
Akkor inkább magadnak készíted az ételeket, vagy megvannak a bevált helyek, ahova eljársz?
Az évek során kitapasztaltam, hogy melyek azok a helyek, ahol tudok enni, ahova el tudok menni társasággal. Napi szinten viszont jobban szeretem saját magamnak elkészíteni az ételt, mert ha azon kell gondolkoznom, hogy hol ebédeljek, akkor nem fogok enni, mert elfelejtem.
Már főiskolán is arról szólt a vasárnapom, hogy következő szombatig minden ételt előkészítettem, mivel a tanulás, sport, munka mellett ez volt a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, hogy minőségi ételt egyek.
A mai napig az életem része, a kemping- vagy túrázós dobozaimat használom erre a célra, különösen utazásnál nagyon hasznosak. Egyébként a nyers zöldségeket szeretem nagyon, de kényelem szempontjából is egyszerűsíti a helyzetet.
Olvastam, hogy a szüleid ugyan nem vegánok, de nyitottak, és volt, hogy karácsonyra vegán töltött káposztát készítettél nekik. Elnyerte a tetszésüket?
Ők valóban nem vegánok, de felismerik az értékét, és próbálkoznak vele. Szeretik a hagyományos magyar ételeket, és így közösen tudtuk elfogyasztani, egyébként pedig nagyon ízlett nekik. Amikor apukám meglátogat, azért mindig viszek neki hagyományos töltött káposztát és kolbászt, mert azt nagyon szereti.
Mennyire fontos számodra, hogy másokat is megnyerj a vegánságnak?
Nyitott vagyok ezzel kapcsolatban, de mindig hozzáteszem, hogy tanulást igényel. Sokakkal találkoztam, akik kipróbálták, de nem működött nekik, ott általában épp amiatt volt ez, mert nem volt kiegyensúlyozott a táplálkozásuk. Ezért mindig azt mondom, hogy először lassan kezd, értsd meg, edukálódj, nem kell azonnal átállni, már egy étkezés is sokat számít, a környezetnek és az állatoknak is. Igyekszem nyitott lenni, de senkire nem erőltetek semmit. A sportolóknál törekszem a megmérettetések előtti étkezéseiket vegán irányba elvinni, de inkább példát szeretnék mutatni nekik. De bármilyen diétát támogatok, ha az ember meg tudja magyarázni, hogy miért jó az a testének, mert az nem elég, hogy trendi és jól hangzik. Ez a jó ebben, hogy edukálhatod magad, és válthatsz, nem kell semmihez sem ragaszkodni. Nehéz, hogy sok ember sok mindent mond, és nincs egy aranyszabály, tehát magadnak kell utánajárnod és kipróbálnod, mi az, ami működik. Arra szoktattak minket, hogy csak visszaadjuk azt, amit hallunk, olvasunk, de itt le kell ülnöd, és meg kell értened, hogy miként működik a te tested, mivel érzed komfortosan magad. Ez minden diétára igaz, és épp ez a jó benne, hogy erőfeszítést igényel, tehát alkalmat ad, hogy mélyebb szinten is megértsük magunkat és a táplálkozásunkat. Vegánként plusz nehézség, hogy nem mehetsz be a boltba, és vehetsz meg bármit. Ahogy a steak esetében, úgy a tofunál is különböző minőségűek vannak, de azt gondolom, minél többen nyitnak ebbe az irányba, a piac követni fogja az igényeket, és egyre több választási lehetőség lesz.
Melyek a vegán étrend kulcsfontosságú elemei, amire szerinted figyelnie kell annak, aki át akar állni, vagy már vegán, de szeretné jobban megérteni a szükségleteit?
A legfontosabb az edukáció. Elég szenvedélyesnek kell lenned ahhoz, hogy megértsd, hogy mit fogsz enni, mire van szükséged. Könnyű megenni egy nagy csomag magot, de közben 4000 kalóriát eszel meg anélkül, hogy jóllaknál. Meg kell érteni, hogy milyen egy kiegyensúlyozott diéta, értsd a makróidat, miből mennyire van szükséged, hogy a legjobban tudj funkcionálni. A másik pedig a türelem. Nem kell holnap vegánnak lenned. Ha ki akarod próbálni, értsd meg a folyamatot, értsd meg, mit és miért csinálsz. Legyél egy héten három napig vegán, és ha élvezed, akkor az remek. Találd meg, mi az, amit élvezel, és legyél nyitott az újdonságokra. Nálam egyik napról a másikra történt, de az én természetem ilyen, másnak lehet, hogy fokozatosan fog menni az átállás.
Ha nem élvezed a dolgot, akkor egy kellemetlen élmény lesz, és mindannyian élvezni akarjuk az életet.
Ne legyél kemény magaddal, biztosan hibázol majd. Elmentél a barátaiddal, és ettél egy steaket, mert annyira jól nézett ki? Semmi gond, másnap térj vissza a vegánsághoz. Tokióban vagy? Egyél sushit, élvezd, ez nem a világ vége. Nem szabad keménynek lenned magaddal, ember vagy, hibázol. Nehéz több évtizednyi szokásrendszert egy éjszaka alatt elhagyni.
Szoktál kapni megjegyzéseket emiatt? Hogyan reagálsz ezekre?
Voltam egy esküvőn Erdélyben, és kérdeztem, hogy van-e valamilyen zöldség, mivel vegán vagyok, amire azt felelték, hogy talán egy nyulat hívtak meg vendégként? Általában kedvesek, de azért szoktam hasonló vicces kérdéseket kapni, amiket már megszoktam. Ha elmegyünk valahova, akkor meglepődnek, hogy csak zöldségeket és kvázi köretet eszem. Mondják, hogy egy erős férfinak húsra van szüksége, mi a baj velem. A futballistákkal volt vicces, amikor a buszon ők pizzát esznek a meccs után, én pedig a tofut a dobozomból.
Miért fogadják el ilyen nehezen, hogy egy férfinek, de úgy általában senkinek nem kell húst ennie ahhoz, hogy erős, egészséges legyen?
Nem tudod megtörni azt a sokévnyi tapasztalatot, a tradíciókat és sztereotípiákat, amire még a marketing is rájátszik ma. Sok a téves információ azért, mert a cégek pénzt akarnak keresni. Azt szoktam mondani, lehet, hogy nem a vegánság a legjobb megoldás, de ez inkább rólunk szól, hogy megértsük, miért, miért, miért. Hogy működik a test, ez miért működik, miért csinálom ezt, miként tudsz jól funkcionálni. A napi teljesítményről beszélek, hogy jól érzed magad, frissen kelsz fel, tisztán gondolkozol, a lehető legjobb döntéseket hozod meg, lényegében meghosszabbítod az életed, amennyire lehet, és nem a jövőbeli napjaidból vágsz le folyamatosan. Maximalizálod az egészségedet, és közben élvezed az életed. Az alkohol régen gyógyszernek számított, ez pedig rámutat arra, hogy miként változik a tradíció. Tíz, húsz, száz évente változnak a dolgok, és egyre jobban megértjük a helyünket a társadalomban, a világban, az univerzumban. Nagyon sok az új információ, és ennek megfelelően alkalmazkodnunk kell. Ez a mi előnyünk, ezért vagyunk a domináns faj, mert képesek vagyunk folyamatosan tanulni és adaptálódni.
Címlapkép és fotók: Simon Gábor / Nosalty
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több gasztrointerjú itt:
- „Sokan úgy nőnek föl, hogy nem tapasztalják meg, milyen izgalmas a környezetük” – interjú az On The Spottal
- „A paprikás csirke az paprikás csirke, csak a legjobb csirkét próbáljuk megtalálni" – Wolf András sztárséffel beszélgettünk
- „Michelin-csillag nélkül fine dining éttermet csinálni olyan, mint futva indulni egy bringás versenyen” – interjú Báthory Gergellyel és Mede Ádámmal