A konyhai higiéniát vizsgálta a SafeConsume nevű projekt keretében egy szakértőkből és szociológusokból álló kutatócsoport. Hat európai ország, köztük Magyarország szokásait is megfigyelték, hogy kiderüljön, mennyire különbözik egyes országokban a konyhai higiénia mértéke. Az eredmény sajnos nem a legbiztatóbb.
Mit vizsgáltak?
A Horizont 2020 projekt kutatása, amiben a Nébih szakemberei is részt vettek, arra kívánt fényt deríteni, hogy a hat európai ország konyhai gyakorlatai és a kórokozók terjedése mennyire függ össze. Magyarán, hogy főzési szokásaink megfelelőek-e, és mennyire járulnak hozzá az élelmiszerekből származó megbetegedésekhez.
A legtöbb ilyen jellegű betegség a Salmonella és a Campylobacter nevű baktériumok miatt alakul ki. Ezek elsősorban a megvásárolt termékekről kerülhetnek konyhai eszközeinkre, így vágódeszkára, késekre, konyhapultra.
A nyers húsok elkészítése például fokozott figyelmet igényel ebből a szempontból.
A kutatóknak most arra is lehetőségük nyílt, hogy ne laboratóriumban, hanem valós konyhákban vizsgálják hétköznapi fogyasztók szokásait. 87 háztartásban végeztek felmérést, 6 különböző országban (Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Norvégia, Portugália, Románia).
A részt vevő fogyasztók saját maguknak készítettek egy csirkehúst és zöldségeket tartalmazó fogást. A főzés folyamatát a kutatók végig figyelték, és mintát vettek az egyes felületekről.
A csirkehús sem ugyanolyan
Meglepő tény, hogy maga a csirkehús is lehet szennyezettebb egyes országokban. Erre jutott a SafeConsume kutatócsoportja: a fent említett két baktérium mindenhol jelen van, de más-más régiókban eltérő arányban.
A legtöbb baktérium a francia és portugál csirkén volt, a legtisztább pedig a norvég lett. A magyar baromfi egész jól teljesített a teszteken, a középmezőnyben helyezkedik el.
Annak ellenére, hogy három eltérő életkorú csoportot is vizsgáltak (fiatal egyedülálló férfiak, kisgyermekes családok, idősek), nem ez volt meghatározó, hanem a lakhely.
Sürgősen javítani kell szokásainkon
Portugáliában és Romániában az emberek nagy része nem cserélt vágódeszkát a nyers hús felvágása után. Ezzel a következő fogást nagy valószínűséggel beszennyezték a kórokozók. Szerencsére Magyarországon ez a veszélyes eljárás nem olyan jellemző. A probléma nálunk máshol kezdődik.
Sajnos a magyar fogyasztók még mindig következetesen megmossák a nyers csirkét. Ez a teljesen szükségtelen és helytelen gyakorlat felelős a kórokozók elterjedéséért.
A csap alatt való fröcsköléssel akarva akaratlanul segítünk a baktériumoknak, hogy a konyhánkban lévő felületekre kerüljenek. Ráadásul teljesen feleslegesen ez a lépés, hiszen a sütés vagy főzés során kapott hő elég lenne a biztonságos fogyasztáshoz.
A kutatás alapján arra jutottak a szakértők, hogy nagyon fontos lenne az egyes országokban észrevett egyedi szokások ellen kampányt indítani, külön figyelve a helyileg különleges problémákra (nyers hús megmosása, vágódeszka elmosása, stb.).
Sültcsirkeszárny-leves
Az alábbi recept ázsiai irányt követ, amelyhez az inspirációt Heston Blumenthal séf és Marion Grasby, thai-ausztrál szakács adták.
Csirkemell vadas mártással és zsemlegombóccal
A vadas mártás minden bizonnyal az egyik legkedveltebb fogásunk. Mi ezúttal csirkéből csináltuk, sok-sok zöldséggel turbózva, valamint petrezselymes zsemlegombóccal tálalva.
Szezámos-gyömbéres csirke
20 perc, 5+1 hozzávaló, 1 serpenyő. Szaftos csirkemell, ropogós brokkolini, egy frissítő szezámos-gyömbéres szószban. Kell ennél jobb vacsoraötlet a hétköznapokra? :)
A konyhai higiénia nagyon fontos:
