Gasztro 2024.05.19.

Ezzel a módszerrel sosem fogod túlfőzni a rizst

Lakos Benedek

A rizsfőzés, amilyen egyszerű konyhai folyamatnak tűnik, mégis olyan sok emberen kifog. Az egyik leggyakrabban előforduló probléma a túlfőzés, amire szerencsére van ellenszer. A mai Napi Tippből hamarosan kiderül, mi az!

Rizsfőzés: egy elengedhetetlen, kihagyhatatlan konyhai manőver, ami nélkül ugyan szebb, de sokkal üresebb is lenne az élet. Igazából egyáltalán nem bonyolult dolog, mégis ez a túlzott egyszerűség az, ami sokakat félrevezet. A túlbonyolítás, túlmacerálás viszont a rizsfőzés teljes kudarca, ezért inkább legyünk nyugodtak, és fogadjuk meg az alábbi tanácsokat.

Ezzel a módszerrel sosem fogod túlfőzni a rizst

Milyen rizst?

Mivel a legtöbben nem a különleges rizseket főzik otthon, hanem a teljesen átlagos, minden boltban kapható „A” és „B” rizseket, ezért most ezekre fogunk koncentrálni a cikkben. Szerencsére ezek főzési technikája a legegyszerűbb.

Ezek a rizsfajták viszonylag gyorsan megpuhulnak, és nem igényelnek semmilyen különleges elkészítést.

Mivel a „B” rizs egy kicsit kisebb szemű, ezért ennek minimálisan kevesebb vízre és főzési időre lesz szüksége. Ez tényleg nem egy jelentős mennyiség, így nem kell pontosan kimérni. Elég, ha rajta tartjuk a szemünket a lábason, amíg rotyog.

rákreceptek

Thai garnélás curry

mézes hús

Krémes, mézes-mustáros csirkemell

kínai ételek

Kínai édes-savanyú csirke párolt rizzsel

Mennyi vízben?

Nagy általánosságban elmondható, hogy a fent említett rizsfajták esetében a másfélszeres vízmennyiség teljesen tökéletes eredményhez vezet. A legegyszerűbb és legpontosabb módszer ennek lemérésére egy konyhai mérleggel történhet: először a rizs, majd a víz kerüljön az edénybe, a mérleg kijelzőjén pedig tudjuk követni, hogy mennyit tettünk már bele.

Persze nem kell grammra pontosan kimérni a dolgot, azaz semmi baja nem lesz a rizsnek, ha egy kicsivel több vagy kevesebb kerül a fazékba. De azért amennyire tudjuk, tartsuk be a másfélszeres mennyiséget.

„Így tanultam meg rizst főzni” – egy anyuka anekdotája a rizsfőzésről

Milyen edényben?

Egy olyan lábast válasszunk, ami éppen megfelelő méretű. Ha túl kicsi lesz, akkor a víz könnyen kifuthat belőle, ami alulfőzött rizshez vezet. A túl nagy edény sem jó megoldás: ebben túl gyorsan elpárolog a víz, ami szintén azt eredményezheti, hogy a szemek belül kemények maradnak.

Gondoskodjunk egy olyan fedőről, ami tökéletesen illeszkedik a lábas tetejére. Ha a gőz nagy része bennmarad az edényben, akkor garantált a sikerünk.

És mégis hogyan?

Nos, akkor jöjjön a lényeg: a rizsfőzés konkrét technikája. A lemért rizst és vizet tegyük fel főni közepes lángon, és sózzuk meg alaposan. Először várjuk meg, amíg felforr a víz (ne lobogjon azért, de kezdjen el gyöngyözni), majd ha ez megvan, vegyünk a legkisebbre a lángot, és a fedőn engedjünk egy minimális, alig látható rést (ez megakadályozza, hogy kifusson a víz).

Hagyjuk főni a rizst nagyjából 7-10 percig, az időnél azonban fontosabb, hogy ne nyitogassuk túl sokszor a fedőt főzés közben. Ekkor ugyanis kiszökik a gőz, és nem fő meg rendesen a rizs.

A gőz ugyanis a kulcsa mindennek: miután meggyőződtünk róla, hogy az összes víz elfőtt, még ne szolgáljuk fel a rizst, hanem zárjuk el a lángot alatta, majd hagyjuk a fedő alatt, legalább 5-10 percig gőzölődni. Ez fejezi be ugyanis a főzési folyamatot, így érhetjük el a tökéletesre főtt állagot. Ha letelt az idő, egy villával „bontsuk fel” a rizst, hogy pergősebb legyen, ne ragadjon össze. És már készen is vagyunk! Ugye, nem is olyan nehéz?