A minestrone azért egy nagyon csodás leves, mert nincsen megkötve a kezünk a készítése közben. És ki ne szeretne egy olyan receptet, amit nem kell halálosan szigorúan követni? Tele van az adott évszak legfinomabb zöldségeivel, és a technikája sem ördöngösség. A cikkből még néhány trükköt is elleshetünk, amivel még ízletesebb lesz a minestrone.
A zöldségek kiválasztása
A minestrone egész éves leves: ez annyit jelent, hogy az év minden hónapjában megfőzhetjük, és mindig más lesz. Mivel nincs szigorú alapanyaglistája, olyan zöldséget tehetünk bele, amilyet akarunk, vagy amilyet épp találunk.
Mivel most aktuálisan az ősz végét tapossuk, válogassunk össze szezonális zöldségeket: édesburgonyát, sütőtököt, répákat, káposztát, zellert.
A friss zöldségeken kívül jót tesz a levesnek néhány konzerv is: a hüvelyesek gazdag ízt és állagot is hoznak a fazékba (pl. bab, csicseriborsó), a paradicsom pedig savanykás aromával látja el az ételt.
A zöldségek megfőzése
Ahhoz, hogy ne egy teljesen szétfőtt, pépes állagú valami legyen a minestronénk, oda kell figyelnünk a zöldségek fokozatos hozzáadására. Ugyanis amikor sok különböző tulajdonságú zöldséget használunk, eltérő főzési időkkel dolgozunk.
Nemcsak az állag, az íz is sokat nyer a fokozatos hozzáadással. Kezdjük az olyan klasszikus zöldségekkel, mint a répa, fehérrépa, zeller: ezeket pirítsuk oda hagymával a főzés legelején. Erre az alapra jöhetnek a keményebb zöldségek, ezeknek ugyanis több idő kell a megpuhuláshoz.
Legvégül adjuk hozzá a konzerv hüvelyeseket, paradicsomot, káposztát és minden mást, ami csupán pár perc alatt megfő. Így minden egyszerre lesz kész, és különböző, izgalmas textúrák lesznek a levesben.
A leves gazdagítása
Ha az állagot tökéletesítettük, elkezdhetünk dolgozni az íz fokozásán. Ezt a minestrone esetében több hozzávalóval is megtehetjük. Az egyik módszer egy ötletes maradékmentő trükk is egyben: a parmezán kemény héja kap egy új esélyt. Ezt adjuk hozzá a leveshez: nem fog szétfőni teljesen, azonban rengeteg plusz aromát ad.
Szintén adhatunk hozzá még friss zöldfűszereket, vagy ha ilyenünk nincs otthon, akkor jó helyettesítő lehet a pesto. Ebből a főzés vége felé tegyünk a fazékba egy-két evőkanállal. Egyszerre kapunk belőle fűszeres ízt és olajos gazdagságot.
A levesbetétek kérdése
Attól is több lesz egyszerű zöldséglevesnél a minestrone, hogy a lét besűrítjük valamilyen levesbetét hozzáadásával: tésztával vagy gabonával. Ugyan más levesekbe is kerül tészta, azt általában külön főzzük meg, és utólag tesszük a tányérba.
Sokat nyerhetünk azzal azonban, ha magában a levesben főzzük készre a tésztát: sűrűbb, szinte raguszerű ételt kapunk, ráadásul nem kell még egy újabb edényt elővenni.
Szinte bármit használhatunk: tarhonyát, csipetkét, más apró tésztákat, esetleg cérnametéltet vagy összetört spagettit, lasagne-lapokat. Ha kerülnénk a tésztát, öntsünk a levesbe rizst, bulgurt, gerslit vagy bármilyen tetszőleges gabonát.
A lényeg, hogy ne használjunk túl sokat, mert könnyen ragu lehet a levesünkből: egy nagy fazék leveshez bőven elég egy maréknyi tészta vagy gabona. Akkor adjuk hozzá, ha a minestrone már majdnem teljesen kész van, és főzzük puhára.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Ezeket az őszi finomságokat is készítsd el: