Lehet, hogy jelenleg ötletünk sincs, hogyan lehet okosan belevágni a karácsonyi menü összeállításába, a bevásárlásba és összességében az élelmiszerek terén való felkészülésbe. A téma kapcsán Nagygyörgy Andrást (Magyar Élelmiszerbank Egyesület) kérdeztük, aki a tervezés első mozzanataitól egészen az ünnepeket követő időszakig végigvezet a tudatos döntések útján.
Az első lépések
Ha igazán hatékonyak szeretnénk lenni, akkor nem az ünnep napján kell elkezdenünk az odafigyelést.
Ennek jegyében már a nagybevásárlás előtt készítsük fel az otthonukat! Nézzük át a hűtőt, illetve a mélyhűtőt, és végezzünk egy alapos nagytakarítást! Ezzel egyrészt helyet csinálunk a karácsonyi ételdömping előtt, másrészt pedig találhatunk olyan közeli lejáratú termékeket, amelyekről már megfeledkeztük, de az ünnepi vacsorához gond nélkül felhasználhatjuk – esetleg továbbadhatjuk, ha mi nem fogjuk elfogyasztani.
Ezután gondoljuk át, hogy mi lesz a menü az adott három nap alatt, és pontosan számoljuk ki, hogy hány főre főzünk! Ha vendégeket várunk, mindenképp egyeztessük velük is, hogy ők mivel készülnek, és azt is számoljuk bele a teljes képbe! Mondunk is egy példát: ha kétféle süteménnyel jönnek át a nagyszülők, nekünk nem kell pluszban még kettőt sütnünk, hiszen akkor szinte biztos, hogy a finomságok egy része megmarad.
Ha tudatjuk velük, hogy pazarlásmentes ünnepre készülünk, valószínűleg ők is könnyű szívvel alkalmazkodnak hozzánk, és nem érzik úgy, hogy pusztán az évtizedes tradíciók miatt, illendőségből felesleges extra fogásokkal kellene készülniük.
Ha ezzel megvagyunk, írjunk bevásárlólistát! „A bevásárlólista abban tud nagyon sokat segíteni, hogy az ember ne legyen kitéve a mindenféle promóció kísértésének. Ha listával megyünk, kevésbé fognak ránk hatni a boltban az impulzív ajánlatok” – tette hozzá Nagygyörgy.
Tudatos ünneplés
Ha az előkészületekkel megvagyunk, még mindig bőven akad tennivalónk. Az ünnepnapok remek alkalmat kínálnak például arra, hogy a gyermekeinket elkezdjük tudatosságra nevelni – például a főzés közben. Gondoljunk csak bele: ha együtt mossuk a zöldséget, együtt szaggatjuk a mézeskalács tésztáját és együtt kavargatjuk a levest, nemcsak közös élményekkel leszünk gazdagabbak, de közelebb is hozzuk a legkisebbekhez az élelmiszereket. Ezzel megtanulhatják értékelni azt, hiszen érzik, mennyi munka van egy-egy fogás mögött. Nem hiába hallhatjuk sok helyről, hogy rengeteg múlik az egyre tudatosabbá váló fiatalabb generációkon, ám a nap végén rajtunk múlik az, hogy milyen felnőttekké cseperednek.
Emellett sok múlik a tálaláson is. A diétázóknak gyakran ajánlják, hogy egyenek minél lassabban, illetve hogy szedjenek kisebb tányérra kisebb adagokat – és ez nem véletlen. Az anatómiai kialakításunk miatt az agyunkhoz alapvetően később jut el a teltségérzet, mint hogy a gyomrunkban megtörténjen. Ez pedig azt eredményezi, hogy könnyen túlehetjük magunkat, ami szintén egyfajta ételpazarlás. Éppen ezért érdemes a vacsora közben, a fogások között kisebb szüneteket tartani, szedés közben pedig jól átgondolni, hogy tényleg meg tudjuk-e enni azt, amire „vállalkozunk”. Ne feledjük: mindig tudunk még egy kanállal szedni, ám a tányéron lévő felesleggel már nem sok mindent tudunk kezdeni. (Ezeket például már nem tudjuk adományként felajánlani.)
Maradékmentés az ünnepek után
Az egyik megoldás a morzsaparti: hívjunk át barátokat, ismerősöket, rokonokat, és mindenki hozza el azokat az élelmiszereket, amelyek még tökéletes állapotban vannak, de otthon már senki nem kívánják! Ha valamiből épp kevés van a társaságban, akkor némi tartós készétellel kiegészíthetjük a vacsorát, ilyenkor jó barátaink a maradékmentő receptek.
Azoknak is van bőven lehetősége, akik inkább jótékonykodnának. Őket arra bátorítjuk, hogy használják az élelmiszerbank oldalán található interaktív térképet, ahol a címünket beírva egykettőre megtalálhatjuk, hogy a közelünkben mely karitatív szervezetek várják az ételfelajánlásokat. Itt szervezettől függően mind alapanyagokat, mind készételeket felajánlhatunk.
„Az nagyon fontos, hogy előre keressük őket, mert nem biztos, hogy épp azokon az ünnepnapokon tartanak nyitva, nem biztos, hogy van náluk hűtőszekrény.”
Ha viszont előre jelezzük a szándékunkat, akkor lehet, hogy egyenesen eligazítanak minket egy családhoz, ahol szívesen elfogadják a mentésre váró finomságokat.
Csak olyan élelmiszert adományozzunk tovább, amit magunk is elfogyasztanánk. Nekik ugyanúgy fontos, hogy biztonságos élelmiszert fogyasszanak
– emelte ki Nagygyörgy, hozzátéve, hogy a higiéniára is érdemes fokozott figyelmet fordítani, így például a tárolódobozok tisztaságára. Emellett még azt is megtehetjük, hogy az étel mellett egy kis cetlin feltüntetjük, hogy mikor készült az étel, meddig fogyasztható, illetve hogy milyen allergéneket tartalmaz.
Nem csak ilyenkor adományozhatunk...
Ha máskor is szeretnénk adakozni, érdemes elsősorban a tartós élelmiszerekre gondolni. Ideális, ha valaki rizst, illetve tésztát adományoz, ami mellé valamilyen szószt, mártás csomagol, azaz egy egyszerűen elkészíthető vacsora minden hozzávalóját. Ilyenkor arra is gondoljunk, hogy a rászoruló családnál lehet, hogy nem mindennel felszerelt a konyha, így előnyt élveznek az egyszerűen elkészíthető ételek, valamint készételkonzervek.
A szervezetek pedig egész évben várják a felajánlásokat, sőt: még jobb, ha az év többi szakában gondolunk másokra, hiszen karácsonykor egyébként is „adakozásdömping” van az országban.
„Sajnos januárban kevesebb adomány szokott érkezni, pedig akkor van a leghidegebb. Akkor sem késő valamilyen módon segítséget nyújtani.”
Szerző: Szabó Anna
További tartalmak, cikkek, ötletek a készülődéshez:
