Mi sűrít jobban: a liszt vagy a keményítő? Ez itt a kérdés. A válasz pedig: mindkettő ugyanúgy képes elvégezni ezt a feladatot, csak eltérő mennyiségben és különböző körülmények között. Akár fel is cserélhetjük őket, persze csak kellő odafigyeléssel. Tudjunk meg mindent a sűrítőanyagokról, hogy legközelebb már gondolkodás nélkül el tudjuk dönteni, hogy liszt vagy keményítő kerüljön a fazékba.
Miből állnak?
A használatuk amiatt is eltér, mert nem ugyanolyan a belső felépítésük. Míg a keményítő – ahogy a neve alapján sejthetjük – csak keményítőből áll, a lisztben találhatók még ezen kívül rostok és fehérje is.
A fehérjék egyike a glutén, ettől kapják a péksütemények jellegzetes ruganyos szerkezetüket.
Mivel a keményítőben nincsen glutén, ezért az erre érzékenyek is fogyaszthatják, így gyakori helyettesítője a lisztnek a gluténmentes receptekben. A kukorica- és a burgonyakeményítő is ilyen.
Hogyan adjuk a fazékba?
Sűríteni a legjobban keményítőtartalmú alapanyagokkal lehet. Amikor nedvességgel érintkezik, a keményítő magába szívja azt, aminek hatására megdagad. Ettől sűrűsödik be a szaft, leves és főzelék.
A keményítőt, általában hideg vízzel elkeverve, a főzés végén adjuk hozzá a fazék tartalmához. A liszttel ellentétben nem kell olyan hosszan főzni, mivel magas hőmérséklet mellett, rövidebb idő alatt kifejti a hatását.
Ezzel szemben a lisztből, zsiradék felhasználásával rántást tudunk készíteni, ami az ételek alapját képezi. Nemcsak sűrít, de némi ízt is ad, persze csak akkor, ha alaposan elfőzzük belőle a liszt aromáját.
Keményítőből ne próbáljunk rántást főzni, és a lisztet se keverjük hideg vízzel, mert egyik módszer sem vezet semmi jóhoz.
Melyik mihez jó?
Ugyan mindkettőt használhatjuk oda-vissza minden receptben, mégis vannak esetek, amikor jobb, ha nem improvizálunk. A liszt például egyes szószokat homályossá tesz, ezért ha a kinézet fontos, használjunk keményítőt, ami fényesebb, átlátszóbb hatást ad.
A savasabb ételek esetében (amelyekben paradicsom, citrom, ecet, joghurt vagy sok tojássárgája van) a keményítő veszít erejéből, ilyenkor inkább ajánlott a liszt használata.
Csirkés Chop Suey
Könnyen variálható, maradékmentő, "kínai" rizses hús, rengeteg zöldséggel, csirkével és egy szuper szósszal!
Ananászos-csirkés sült rizs
Tápláló, vitaminban gazdag, ázsiai beütésű rizses receptet hoztunk nektek, amit minden ananászrajongó garantáltan imádni fog!
Kolbászos krumpligombóc
Benke Laci bácsit évtizedek óta ismerem, és ki ne! Amikor az egyik karácsonyon a lányomtól megkaptam képes receptkönyvét, annyira megörültem, hogy sorra vettem a könyvbeli recepteket, ...
Lehet-e cserélni őket?
Ha az egyik vagy a másik éppen nincs otthon, a fenti szempontok figyelembe vételével, cserélhetjük a két alapanyagot. Lisztből kétszer annyi kell majd, mint keményítőből, mivel gyengébb a sűrítő hatása. Amennyiben cserélünk, figyeljünk oda az elkészítés folyamatára is, a megfelelő módon (vízzel keverve vagy rántásként) adjuk hozzá az ételhez.
Hagyományos finomfőzelék
Turós Emil régi szakácskönyvéből származik a recept. Azt gondolom, ha igazán jó finomfőzeléket szeretnénk készíteni, csináljuk csak friss zöldségekből, és ne sajnáljuk az ...
Egyszerű burgonyafőzelék
A hidegebb télies napokon, amikor az ember bendője is egy kis melegségre vágyik, tökéletes választás a főzelék: laktató, rostban gazdag, és igazából bármilyen zöldségből ...
Lencsefőzelék egyszerűen
Egyszerű, pénztárcabarát főzelékféle, ami nem csak az újév első napján tökéletes választás, hanem bármelyik télies hétvégén.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Konyhai segítség minden problémához és kérdéshez:
