Sűrítés liszttel és keményítővel: melyiket mikor használjuk

Amikor szószok, főzelékek vagy raguk sűrítéséről van szó, a szakácsok tábora két részre oszlik. Vannak, akik a liszt mellett teszik le voksukat, míg mások a keményítőre esküsznek. Most kiderül, melyik mire képes.

Mi sűrít jobban: a liszt vagy a keményítő? Ez itt a kérdés. A válasz pedig: mindkettő ugyanúgy képes elvégezni ezt a feladatot, csak eltérő mennyiségben és különböző körülmények között. Akár fel is cserélhetjük őket, persze csak kellő odafigyeléssel. Tudjunk meg mindent a sűrítőanyagokról, hogy legközelebb már gondolkodás nélkül el tudjuk dönteni, hogy liszt vagy keményítő kerüljön a fazékba.

Sűrítés liszttel és keményítővel: melyiket mikor használjuk

Miből állnak?

A használatuk amiatt is eltér, mert nem ugyanolyan a belső felépítésük. Míg a keményítő – ahogy a neve alapján sejthetjük – csak keményítőből áll, a lisztben találhatók még ezen kívül rostok és fehérje is.

A fehérjék egyike a glutén, ettől kapják a péksütemények jellegzetes ruganyos szerkezetüket.

Mivel a keményítőben nincsen glutén, ezért az erre érzékenyek is fogyaszthatják, így gyakori helyettesítője a lisztnek a gluténmentes receptekben. A kukorica- és a burgonyakeményítő is ilyen.

Hogyan adjuk a fazékba?

Sűríteni a legjobban keményítőtartalmú alapanyagokkal lehet. Amikor nedvességgel érintkezik, a keményítő magába szívja azt, aminek hatására megdagad. Ettől sűrűsödik be a szaft, leves és főzelék.

A keményítőt, általában hideg vízzel elkeverve, a főzés végén adjuk hozzá a fazék tartalmához. A liszttel ellentétben nem kell olyan hosszan főzni, mivel magas hőmérséklet mellett, rövidebb idő alatt kifejti a hatását.

Ezzel szemben a lisztből, zsiradék felhasználásával rántást tudunk készíteni, ami az ételek alapját képezi. Nemcsak sűrít, de némi ízt is ad, persze csak akkor, ha alaposan elfőzzük belőle a liszt aromáját.

Keményítőből ne próbáljunk rántást főzni, és a lisztet se keverjük hideg vízzel, mert egyik módszer sem vezet semmi jóhoz.

Melyik mihez jó?

Ugyan mindkettőt használhatjuk oda-vissza minden receptben, mégis vannak esetek, amikor jobb, ha nem improvizálunk. A liszt például egyes szószokat homályossá tesz, ezért ha a kinézet fontos, használjunk keményítőt, ami fényesebb, átlátszóbb hatást ad.

A savasabb ételek esetében (amelyekben paradicsom, citrom, ecet, joghurt vagy sok tojássárgája van) a keményítő veszít erejéből, ilyenkor inkább ajánlott a liszt használata.

Lehet-e cserélni őket?

Ha az egyik vagy a másik éppen nincs otthon, a fenti szempontok figyelembe vételével, cserélhetjük a két alapanyagot. Lisztből kétszer annyi kell majd, mint keményítőből, mivel gyengébb a sűrítő hatása. Amennyiben cserélünk, figyeljünk oda az elkészítés folyamatára is, a megfelelő módon (vízzel keverve vagy rántásként) adjuk hozzá az ételhez.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Konyhai segítség minden problémához és kérdéshez:

Forrásunk volt

Címlapról ajánljuk

További cikkek