Tudtad, hogy a rostoknak két fajtája létezik?

Tudtad, hogy nem egyféle rost létezik? Vannak a zsírban oldódóak és nem oldódók, és ha megérted a kettő között a különbséget, azzal nagy szívességet teszel az emésztőrendszerednek!

Az egészséges táplálkozás néha egy nagyon bonyolult keresztrejtvényre emlékeztet. Hiába ismersz meg belőle minél többet, mindig vannak üres helyek, miközben minden egymásra épül, és csak együttesen adják ki a helyes megfejtést. Figyelni kell többek között a vitaminokra és ásványi anyagokra, a fehérjebevitelre, a szénhidrát- és a megfelelő rostfogyasztásra. Ezúttal utóbbi lesz a téma, a rost, pontosabban rostok, mivel többen vannak: két fajtája létezik, és a bélrendszered egészségéhez jó, ha ismered ezeket.

Tudtad, hogy a rostoknak két fajtája létezik?

A rost azért is fontos, mert ez a tápanyag fontos szerepet játszik a bél és a szív egészségében, és segít a szervezetnek a salakanyagok eltávolításában.

Az emberi szervezet egyik rostfajtát sem képes teljesen felszívni, hanem azok áthaladnak az emésztőrendszeren, anélkül, hogy lebomlanának, ami számos hasznos funkciót lát el.

Mi a különbség a vízben oldódó és nem oldódó rostok között?

Először is az a jó hírünk van, hogy elég könnyen meg lehet jegyezni a különbséget a kettő között, és egyszerűen beépíthető mindkettő a táplálkozásodba.

1.) Ahogy a neve is sugallja, az oldható rostok vízben oldódnak, és gélszerű anyagot képeznek, miközben átjutnak a belekben. Ez a lelassítja az emésztést, így evés után energikusabbnak és elégedettebbnek érezheted magad, továbbá és segít lelassítani a cukor felszívódását, ezáltal csökkentve az étkezések után a vércukorszint megugrását.

2.) Ezzel szemben az oldhatatlan rostok nem oldódnak vízben, ezáltal felgyorsíthatják az emésztést.

A kiegyensúlyozott diétának mindkét fajtát tartalmaznia kell az anyagcsere kiegyensúlyozott működése érdekében, mivel stabilizálják a vércukorszintet, elősegítik az emésztés rendszerességét, csökkentik a koleszterinszintet, sőt csökkenti a szívbetegségek és egyes rákfajták kialakulásának kockázatát is.

Adottságaikból következik, hogy az oldható rostok jók a bélmozgások szabályozására (például hasmenés és székrekedés esetén is hasznos lehet), valamint az IBS-tünetei, például a puffadás és a hasi kellemetlenség enyhítésében is hasznosak lehetnek. Ezzel szemben az oldhatatlan rostok, mivel felgyorsítják az emésztést, székrekedés esetén hozhatnak megkönnyebbülés.

Mennyi rostra van szükségünk?

Összességében a felnőtteknek napi 28 gramm rostot kellene fogyasztaniuk az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) ajánlása szerint, de a szakértő azt mondja, hogy ennek a minimumnak kellene lennie, és igazából a több jobb lenne.

Milyen ételekkel vihetünk be rostot?

A rostok alapvetően minden növényi táplálék részét képezik, és gyakran a növényi sejtek közötti falakban találhatók. Az oldható rostok legjobb forrása a zab (zabpehely és zabkorpa), a gyümölcsök, például az alma és a körte (héjjal), a bogyós gyümölcsök, a bab és a hüvelyesek (lencse, fekete bab, csicseriborsó), valamint a legtöbb dió és a magvak.

Az oldhatatlan rostok viszont megtalálhatóak a teljes kiőrlésű búzában és a búzakorpában, más teljes kiőrlésű gabonákban, például a barna rizsben és az árpában, valamint számos zöldségben, beleértve a zellert, a sárgarépát, a cukkinit, valamint a leveles zöldeket, például a spenótot és a salátát.

Forrásunk volt.


Még több életmód itt:

Címlapról ajánljuk

További cikkek