Pár évvel ezelőtt a vegánság még olyan úri hóbortnak tűnt sokunk számára, amit a legliberálisabb lelkek is félmosollyal a szájukon, fejüket ingatva konstatáltak. Mára azonban alaposan a feje tetejére állt a világ, a vegánság pedig nem pusztán trend, de valódi életmódalternatíva lett. A veganuár során számos szuper cikk és interjú született nálunk, most pedig elmesélem, én hogyan csináltam végig a veganuárt, ami a másfél évvel ezelőtti kihívásunk óta az első igazi, teljesen vegán hónapom volt.
De miért csinálja valaki a veganuárt?
Erre mindenkinek más-más oka lehet, van, aki sajnálja az állatokat, és szeretné kipróbálni a cruelty-free táplálkozást, más egészségügyi okból kényszerül rá, de az is előfordul, hogy valaki a kihívást keresi, esetleg tágítaná a látókörét. Ami engem illet, egyelőre nem gondolnám, hogy 100%-ig vegán akarnék lenni, de azt igen, hogy olyan étrendet és életmódot szeretnék kialakítani, ami csak minimálisan támaszkodik az állati eredetű termékekre (erre egyébként már kifejezés is van, ez a flexitáriánus étrend). Erre pedig a veganuár nagyszerű rávezetés tud lenni, de persze nem csak januárban lehet ezzel kísérletezni – nekünk is volt már vegán kihívásunk nyár közepén is.
Nem helyeslem a nagyipari állattartás embertelen körülményeit, számomra mégsem az etikai vonal, hanem a fenntarthatóság a fő motiváció abban, hogy a minimumra szeretném csökkenteni az állati alapú élelmiszereket. Manapság nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az ökológiai lábnyom csökkentése, ha azt szeretnénk, hogy a bolygó még sokáig olyan legyen, amilyennek most (vagy még inkább, gyerekkorunkból) ismerjük. Ehhez pedig mindenkinek kutyakötelessége hozzátennie azt, amennyi számára vállalható, legyen az a zacskó visszautasítása a boltban, az egyszer használatos műanyagok kitiltása a házból, növényi tisztítószerekre váltás, autó helyett tömegközlekedni, vagy heti 1-2 nap vegánságot beiktatni.
Veganuár a gyakorlatban
A növényi étrend tud pont olyan változatos lenni, mint a „rendes”, kellő kreativitással és konyhai jártassággal pedig ma már mindent el lehet készíteni vegán verzióban, ami sokszor még jobb (de, komolyan!). Persze néhány alapvető dologra nem árt figyelni, ha nem szeretnénk hiánybetegségeket, de ez nem csak a vegán étrendre igaz. Tavaly ilyenkor elindítottuk a Nosalty vegán szakácsprofilt, ahová azóta is rendszeresen készítünk videós recepteket. Szóval, amiket ott láttok, azokat jórészt én készítettem vagy legalábbis kóstoltam. (Flórára meg akkor is lehet vegánkodásban számítani, ha ő épp eszik húst...) Tényleg garantálom, hogy minden receptünk nagyon tuti!
Mivel tél közepe van, a napok pedig többnyire ködös-felhősek, sokszor készítettem leveseket, főzelékeket és bekuckózós komfortkajákat. A zöldborsó az egyik kedvencem a főzelékek közül, de amikor épp nem volt más kéznél, krumplifőzeléket sem restellettem összedobni. Levesből gombakrém többször is készült, a héten pedig egy kisebb néphadseregre elegendő hűtőürítő minestronét főztem. De csináltam székelykáposztát gombával, indiai lencsefőzeléket, zöldséges pirított tésztát, kimchis rizst, chilis babot, krumplisalátát, cukkinitócsnit, de édességfronton is készült kölesgombóc, amerikai palacsinta és fánk (elvégre farsang van!).
Ami számomra mindig is problémás, az a reggelizés, de erre is próbáltam figyelni. Zabkása gyümölcsökkel és magokkal, zöldségekkel megpakolt melegszendvics, tofurántotta, kókuszjoghurt granolával, turmix – ezek mind gyorsan elkészíthető és tápláló reggeliopciók. A vegán étrend mellett – attól függetlenül, de egymással vállvetve – a fermentálással is ismerkedem, így a napokban elkészítettem életem első köleskörözöttjét, ami valami e.s.z.m.é.l.e.t.l.e.n. De a zabkása is még krémesebb, ha előtte egy éjszakára beáztatjátok a zabpelyhet!
Mivel a környezetemben csak én vegánkodom, sokszor problémás, hogyan egyek a közös ebédeken-vacsorákon. A családommal az elmúlt egy évben az a rendszer alakult ki, hogy ha én főzök, akkor ők is azt eszik, legyen az vegán, peszkateriánus vagy épp tejmentes. Amikor pedig anyukám vagy nagymamám főz, akkor, ha olyan az étel, aminek könnyen elkészíthető a vegán alternatívája (főzelék, mártásos ételek, stb.), adott ponton én mentek magamnak egy adagot sűrítés-habarás-hús hozzáadása előtt, és befejezem a saját szájam íze szerint.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy anya főzi a meggymártást pirított darával, a tejszín belezuttyintása előtt pedig én kiveszek egy adagot, és kókusztejjel öntöm fel, hús helyett pedig zöldségpogácsát készítek hozzá. De baráti társasozós esten például pad thait csináltunk, aminek az alapját közösen készítettük el, a végén viszont én pirított tofuval koronáztam meg, míg a többiek csirkével. Egyszerűen hangzik, nem?
Mit vegyünk, mit tartsunk otthon
A fenntartható étkezés egyik alapelve, hogy többnyire szezonális alapanyagokat vegyünk. Rengeteg klassz zöldség kapható ilyenkor is, használjuk ki őket, amúgy meg rengeteg gyümölcs és zöldség ma már egész évben elérhető jó minőségű, fagyasztott áruként. Nekem nagyon sokat segített, hogy a fagyasztóban mindig tárolok pár zacskó fagyasztott zöldséget és egy-egy doboz gyümölcsöt. Ha van saját kertünk, akkor év közben abból is eltehetünk, ez a belső hétkerben annyira nem opció. Zöldborsó, zöldbab, spenót, erdei gyümölcsök – ezek az én kedvenceim.
Emellett tartsunk otthon hüvelyeseket, akár szárított, akár főtt, konzerves formában, ezek ugyanis bármilyen ételnek szuper proteinlöketet adnak. A klasszikus csicseriborsó mellett én a fehérbabra és a lencsére esküszöm, ezeket most is többször használtam. Ha konzervesen használjuk ezeket, akkor a felfogott levükből (ún. aquafaba) csodálatos vegán édességeket készíthetünk, de sütésben a tojás helyettesítésére is nagyszerű. A tofu megosztó műfaj, kell hozzá némi kísérletezés, de ha kiismerjük, csodálatos dolgokat művelhetünk vele. Pirított kockák formájában bármire illik, de lereszelve szuper helyettesítője a darált húsnak, a chilis babot én kimondottan imádom vele!
Az ördög azonban mindig a részletekben rejlik
A vegán ételeknél fontos, hogy találjuk meg azokat a fűszereket vagy egyéb feltéteket, amivel bármit megennénk. Nekem ilyen a Hoisin-szósz, a házi savanyított lilahagyma, a mindenféle savanyúságok, valamint a friss koriander és petrezselyem. Emellett van még pár olyan dolog, amit mindig tartok itthon, és a vegán hetek alatt is nagy hasznomra voltak, ilyen a zabpehely, az étkezési keményítő, a juharszirup, valamint a svéd bútoráruházas fagyasztott zöldséges, valamint húsmentes golyók, amik remek ötperces feltétek bármin, ha épp nincs időnk vagy kedvünk nagy főzéshez.
Vegán póttermékek, helyettesítők
Ami még külön kérdéskör, azok a vegán hús- és tejtermék-imitátorok. Sokak szerint a vegán konyha lényege nem az állati ételek utánzása, hanem hogy újat alkossunk, és növényi alapanyagokból készítsünk jókat. Ennek ellenére én a félvegánságommal és a kétszer egy hónap fullvegán tapasztalatommal az gondolom, hogy van létjogosultsága a vegán sajtoknak, a műhúsnak és társaiknak. A lényeg szerintem itt is a mértékletesség. Az előző kihívásunkkor az első dolgom volt sok-sok pénzért jól bevásárolni a bioboltban ezekből a dolgokból, amik fele aztán egyszerűen rajtam maradt, mert annyi ötlet és inspiráció ért a vegán konyha kapcsán, hogy eszembe se jutottak. Ezt a hibát most már nem követtem el, viszont amikor egyszer-egyszer megkívántam a sajtos melegszendvicset, vagy valami műhúsos receptet, akkor nem derogált növényi sajtot és műhúst vásárolni.
Kajarendelés és inspiráció
Mivel januárra esett az egyetemi vizsgaidőszakom is, ami a levelezős forma és a távoktatás ellenére is elég kemény volt, volt egy bő hét, amikor a munka és a tanulás mellett nem volt egyszerűen időm főzni. Ilyenkor jön a B-opció és a kajarendelés, szerencsére azonban már vegán éttermekből és vegán ételekből is hatalmas a választék (ez tősgyökeres vidékiként még mindig lenyűgöz). Ételt rendelni egyébként sem csak azért jó, mert kényelmes, hanem azért is, mert nagyon inspiráló tud lenni, ha olyan finomságot eszünk, amit mi amúgy nem biztos, hogy magunktól elkészítenénk.
Így történt, hogy rendeltem isteni kung pao padlizsánt a 101Bistro-ból, vegán baót és zöldséges rament a Ramenkából, szuper ropogós, sok zöldséges falafeles laffát a Hummus Pointból és kellemesen csípős, babos enchiladát a Gringos Amigosból. Egyetlen komolyabb (véletlen) kihágásom épp utóbbi esetében történt, ugyanis nem néztem utána, hogy a baja szósz egy fincsi sajtos szmötyi. Ráadásul baráti társasestünk volt ekkor, szóval nem volt opció, hogy összedobok valamit, meg amúgyis úgy voltam vele, hogy hibázni emberi dolog, és ennyi belefér (amit tudtam, azért lekotortam a szószból tűzoltásként). De nagy vegán kedvenceim a Vexicana, az Istvánffi Veggie Burger, a Tökmag, közel-keleti vonalon pedig gyakorlatilag a Hummusbartól kezdve, a Mazel Tovig bezárólag mindenhol találtunk isteni vegán fogásokat - a tahinis sült karfiolt például hetekig tudnám enni! De az az általános tapasztalatom, hogy már a legtöbb kicsit is magára adó hely étlapon tart egy-két vegán fogáast, ami már önmagában nagyon jó hír.
Az inspirációra mintegy zárásként visszatérve: rengeteget tud adni, ha számunkra hiteles és szimpatikus vegán tartalmakat követünk. Ennek manapság az Instagram a fő terepe, kimondottan vegán személyek közül Avant Garde Vegan, Conscious Cooking, Dora's Table, The Korean Vegan, Tabitha Brown és Deliciously Ella mind csodásak, míg magyar fronton Steiner Kristófot, a Vegán Hegylakót, Vegamamát és a Vászonzsákoslányt mindenkinek tudom ajánlani, mert egyikőjükre sem csak a vegánság kapcsán érdemes figyelni. Szerintem kövessétek be őket, és rögtön legalább heti egy vegán napot akartok majd tartani!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Olvass többet vegán témakörben:
- 16 fantasztikus vegán recept a veganuár utolsó napjaira
- „Azt éreztem, nem fogom tudni tovább élni az életem úgy, ahogy addig" – a Vegán Hegylakóval, Karalyos Gáborral beszélgettünk
- „A hedonizmus nekem azt jelenti: felelősségteljesen, de nagy kanállal falom az életet" – Steiner Kristóffal beszélgettünk új szakácskönyvéről
