A húsmentes táplálkozás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a világ lakosságának körében. Vannak, akik egészségügyi, mások etikai okokból válnak meg a hústól, a Föld egyes részein pedig gazdasági és kulturális okokból nem fogyasztanak egyáltalán, vagy csak kis mértékben állati eredetű ételeket.
Ahány ház, annyi szokás: ma már számos étrend hódít a lakosság körében, a vegetarianizmus, a veganizmus, a felxitarianizmus és peszketáriánus étrendek mind egyre több követőt gyűjtenek maguk köré. Míg 5-10 évvel ezelőtt szinte nem is tudtuk, mi fán teremnek ezek a zömében húsmentes életmódok, addig mára már a kisebb szupermarketek többségében is minden adott ahhoz, hogy a számunkra legmegfelelőbb termékek közül válogassunk.
Jelenleg nagyjából 7,5 milliárd ember él a Földön, a populáció száma pedig egyre csak nő. Számítások szerint 2030-ra 8,6 milliárdan, 2100-ra pedig 11,2 milliárdan leszünk az ENSZ számításai szerint. Húsfogyasztás szempontjából nehéz feladat előtt áll a világ: hogyan lehet minél gyorsabban egyre több haszonállatot tenyészteni? Természetes módon sehogy, minden más opció pedig óriási egészségügyi és természetvédelmi kockázatokkal járna. De mi történne akkor, ha egyik napról a másikra úgy döntene a Föld lakossága, hogy lemond a húsról?
1. Egészségesebbé válna az állatpopuláció
Tegyük fel, hogy nem örökre mond le a Föld a húsevésről, hanem csak néhány éven keresztül:
Jelenleg nagyjából 200 millió haszonállatot ölnek le naponta a Földön, nem számítva a halakat, amelyekkel együtt ez a szám máris 3 milliárdra saccolható.
Ha az emberiség egyszeriben növényi étrendre állna át, megszűnne a haszonállatokkal szembeni - az emberek számára szinte láthatatlan - , mégis óriási mértékű erőszak, valamint az állattartás is sokkal humánusabb lehetne. Ha hosszútávon nem is maradna mindenki vegetáriánus vagy vegán, az ipari állattenyésztés is kisebb üzemben működhetne, kevesebb fogyasztásra szánt állat tartása mellett kevesebb fertőzés és betegség terjedne a tenyészetekben, a kevesebb, de minőségibb takarmányozás pedig egészségesebb állatokat hozna.
Egy érdekes tény: az ipari mennyiségű hús előállítása miatt néhány országban, így Uruguay-ban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Argentínában vagy éppen Brazíliában több marha él, mint ember. Ha nem lenne igény annyi húsra, az állatokat sem tenyésztenék (sokszor mesterségesen) ilyen elképesztő ütemben, így senkinek nem kellene attól tartania, hogy hónapokon belül csirkék vagy marhák lepnék el az egész bolygót.
2. Több étel jutna az embereknek
Egyesek úgy vélik, ha a húst növényi alapú ételekre cserélnénk, nem lenne elegendő élelmiszer a bolygónk teljes ellátására. Ahogy azt már korábban írtuk, a populáció folyamatosan nő, jelenleg pedig a világon minden 9. ember (nagyjából 795 millióan) szenved krónikus alultápláltságban. Ez a szám több szempontból is aggasztó, pedig már most másfélszeresen több élelmiszert állítunk elő, mint amennyire a Föld lakosságának valójában szüksége lenne.
Az Independent egyik korábbi cikke szerint az éhezéssel kapcsolatos legszélsőségesebb esetek felszámolásához 40 millió tonna élelmiszerre lenne szükség, de évente ennek a mennyiségnek a körülbelül 20-szoros mennyiségét használják fel a gyárban tartott állatok táplálásához. A világ zabjának, lucernájának és kukoricájának többségét a haszonállatok etetésénél használják fel. Csak egy példa: kevesebb mint fél kilogramm sertéshús előállításához 2,7 kilogramm gabonára van szükség.
3. Egy kicsit fellélegezhetne a bolygó is
Az ipari állattenyésztés a környezeti terhelés egyik fő oka is. Több üvegházhatású gázkibocsátást generál, mint a teljes szállítási ágazat - minden autó, busz, vonat és repülőgép együttvéve. A növényi eredetű élelmiszerek sokkal kevesebb kibocsátást eredményeznek. 1 kilogramm burgonya termelése megegyezik egy kis autó 15 méternyi (!) vezetésével - írja a Scientific American. 20 dkg marhahús termelése annyi károsanyag-kibocsátást eredményez, mint ugyanazon autó 15 kilométeren át tartó vezetése.
Ha a Föld lakossága átállna a növényi eredetű ételek fogyasztására, a bolygó élelmiszerekkel kapcsolatos károsanyag-kibocsátása 2050-re 70 százalékkal csökkenne.
Az állattenyésztéshez hatalmas földterületre van szükség. A húsevő étrendnek 17-szer több földre van szüksége, mint a vegetáriánusnak - derül ki a The American Journal of Clinical Nutrition által publikált kutatásból. Holland tudósok azt állítják, hogy ha mindenki abbahagyná a húsevést, 2,7 milliárd hektárnyi terület válna elérhetővé a szarvasmarhák legeltetésére, valamint 100 millió hektár földterület, amelyet jelenleg takarmánynövények termesztésére használnak az állatállomány számára. Ugyanezen kutatás szerint a húsevő étrend mintegy 14-szer több vizet igényel (az előállításnál), mint a húsmentes étrend.
4. Több állatfajt is meg lehetne menteni a kihalástól
Az állatvilág is károsul a túlzott húsfogyasztás miatt, napjainkban pedig már szinte heti rendszerességgel lehet arról hallani, hogy elpusztul egy-egy ritka állatfaj utolsó példánya is.
Egyre több kutató ért egyet abban, hogy az élelmezés céljából tartott haszonállatok jelentik a fajok kihalásának első számú hajtóerejét, nevezetesen az élőhelyek elvesztése miatt, amelyeket az állatállomány tartására és tenyésztésére hoznak létre. A WWF az Appetite for Destruction összefoglaló jelentése szerint a biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért a túlzott állati termékek fogyasztása a hibás, valamint a takarmánynövények termesztése is súlyos hatással van az állatfajok kipusztulására.
Míg a szárazföldön olyan állatokra jelent veszélyt az ipari állattenyésztés, mint a farkasok, medvék, nagymadarak vagy távolabb a koalák és a kenguruk, addig a vízi világban számos állatfajt fenyeget a kihalás veszélye az ipari halászat profitorientált és kegyetlen bánásmódja miatt.
5. Egészségesebben élnének az emberek is
A közegészségnek is jót tenne, ha az emberek az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása helyett átállnának a növényi étrendre. Mindenki tudja, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása segít a különféle betegségek megelőzésében, kezelésében vagy akár megfordításában is.
Ha az emberek nem ennének állati eredetű ételeket, csökkennének a koleszterinnel és a vérnyomással kapcsolatos betegségek esetszámai, a gyulladásos betegségek száma, de kevesebb embernél alakulna ki diabétesz vagy kóros szívbetegség, illetve a növényi étrend számos rákos megbetegedés és az Alzheimer-kór megelőzésében is segítene.
Az ipari hústermelés nagyban összefügg az antibiotikum-rezisztenciával is. Az állattenyésztés egyik hátránya, hogy kis helyen tartanak sok állatot, amelyeket a fertőzések és megbetegedések terjedésének megelőzése érdemében antibiotikumokkal kezelnek. A túlzott antibiotikumos húsfogyasztás miatt az ember szervezete ellenállóvá válhat bizonyos antibiotikumokkal szemben, így nehezebbé téve a baktériumok és kórokozók elleni védekezést.
Bár nem valószínű, hogy az emberiség egy csettintésre átállna a növényi étrendre, a "Mi lenne, ha...?" elven alapuló kérdéseken mindig érdemes elgondolkodni, elvégre ha kicsiben is gondolkodunk, akkor is nagy változásokat érhetünk el saját magunkon és a környezetünkben is.
Ha még többet olvasnál a HÚSBAVÁGÓ kampányunkról, nézd meg főszerkesztőnk levelét, vagy kövesd a Nosaltyt itt, a Facebookon, Instagramon, YouTube-on vagy a Viberen a húsmentes hét kapcsolódó tartalmaiért!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek a húsmentes hét kapcsán:
