A dokumentumfilmes műfaj szépsége, hogy általában mindenki számára releváns témákat boncolgat, és mindig kiderül, hogy tényleg az élet írja a legjobb, legérdekesebb, legszövevényesebb történeteket. A Netflix által megjelent A fenntartható halászat valódi arca (Seaspiracy) című filmben inkább a zord valósággal szembesülünk, de a megrázó adatok és képsorok ellenére nagyon is érdemes megnézni a filmet, mivel remek beszélgetéseket, gondolkodást indíthat el az alkotás.
A magyar felirattal is elérhető film az idő rövidsége (89 perc hosszú a doksi) miatt nem ás feltétlen a mélyére egy-egy témának – a konkrét fajokból is a legnépszerűbbeket, például a lazacot és a rákot emelik ki –, inkább egy átfogó képet kapunk a kereskedelmi halászat pusztító mivoltáról. A filmben számos szakértő megszólal, és több országon is átível a történet.
A film összességében szépen rávilágít arra, hogy a probléma maga az ember, mivel a keresletet kielégíteni vágyó kereskedők a nagy pénzeket hajszolják és megfelejtkeznek a természetes ökoszisztéma tiszteletben tartásáról. A halak és a tenger gyümölcsei ugyanakkor remek marketinget kapnak, így sokan nem gondolnak bele, hogy valójában milyen áron kerül az asztalra a kedvenc haluk.
Néhány adat:
- Évente 300 ezer delfint, bálnát és más delfinfélét ölnek meg a halászhálók.
- Ami a cápákat illeti, ez a szám átlagosan 11-30 ezer, óránként.
- Egyes országokban rengeteg delfint ölnek meg azért, hogy többet tudjanak halászni (a delfinek is halat esznek, ugyebár).
- Az óceán ad otthont az élővilág közel 80%-ának.
- A vonóhálós halászat hatalmas károkat okoz a tengerfenéken, percenként 4316 focipályányi terület élővilága pusztul el a hatalmas hálók súlya miatt.
- A nagytestű halak 90%-a eltűnt a halászat miatt.
- A világ országai évi 35 milliárd dollárral támogatják a halászati ipart.
- A nagy csendes-óceáni szemétsziget 46%-a halászhálóból áll.
- 47 országban köthető visszaélés, rabszolgamunka és gyilkosság a halászathoz.
A film az alábbi problémákra világít rá:
- A hatalmas kereslet miatt rengeteg illegális halászhajó tevékenykedik, amely túlhalászathoz vezet.
- Hiába vannak szabályozások, az óceán és a tengerek mérete miatt gyakorlatilag esélytelen ezen szabályok érvényesítése.
- Az illegális tevékenységet a kereskedők sokszor a helyi hatóságokkal karöltve próbálják eltussolni.
- Léteznek ugyan fenntarthatóságra vonatkozó címkék, de az ezeket kiutaló intézetek általában vagy a halászatban is érdekelt cégek finanszírozzák, vagy a már említett átláthatatlanság miatt egyszerűen nem tudják biztosítani, hogy valóban fenntartható keretek között zajlik a halászat.
- A tengeri ökoszisztéma megbolygatása a szárazföldre is kihat, mivel a világ szén-dioxidkészletének 93%-át a tengeri növényvilág tárolja, ám a növények táplálásához elengedhetetlen a tengeri állatvilág.
- A haltenyésztés sem feltétlen jelent megoldást, hiába származik immáron a tengeri halak és gyümölcsök 50%-a farmokról, mert sok farmon szennyező gyakorlatokat folytatnak, a tenyésztés rengeteg szerves hulladékot termel, és sok állat pusztul el különféle okok miatt.
Mit tehetünk a film szerint?
- Olyan intézkedéseket kéne bevezetni világszerte, amelyek révén az ökoszisztéma pihenőt kapna ahhoz, hogy regenerálja magát.
- Tiltott zónákat kéne létrehozni, ahol a kereskedelmi halászat nem megengedett.
- A kormányoknak le kéne állni a kártékony, túlhalászatra buzdító támogatásokkal.
- Ne együnk tengeri halat, inkább vásároljunk tavi vagy folyami állatokat megbízható forrásból.
- Kezeljük fenntartásokkal a fenntartható forrásból származó címkéket!
Ennél sokkal több információ hangzik el a filmben, éppen ezért érdemes megnézni. Ha nem is leszünk vegánok máról holnapra, a film már csak azért is jó szellemi elemózsia, mert rávilágít arra, hogy miért is olyan fontos, hogy inkább kevesebb, de minőségi, visszakövethető forrásból származó húst és halat fogyasszunk.
Lerágott csontnak tűnik, a rendszerszintű gondolkodás szintén fontos üzenete a filmnek. Rengetegen élünk ezen a bolygón, és a fogyasztóként meghozott döntéseink igenis kihatnak a természetre és az állatvilágra, és adott esetben katasztrófát is előidézhetnek. Minden mindennel összefügg, a természetben legalábbis biztosan. Ez a tengertől távol élve nem feltétlen tudatosul az emberben, de a Kárpát-medencében élve éppoly fontos, hogy óvjuk az óceánt, mintha közvetlenül mellette élnénk.
Mindannyian tehetünk valamit.
A film elérhető a Netflix hazai kínálatában.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
