A hántolt árpa, azaz árpagyöngy vagy gersli bizonyos ételek (például a sólet) miatt egészen elterjedt hazánkban. Azonban egy ennél sokkal változatosabban felhasználható gabonaféléről van szó, ami nem mellesleg kifejezetten egészséges. Jótékony hatás, konyhai felhasználás: elmondjuk, mi mindent tud a gersli.
Mi is pontosan a gersli?
A gersli az árpa egy olyan formája, amit előgőzöltek, és külső rétegét eltávolították. Emiatt gyorsabban megfő, mint a teljes árpaszem, így könnyebben elkészíthető alternatíva a konyhák számára. Sajnos a folyamat során veszít tápértékéből, mivel a rostok és ásványi anyagok nagy része az eltávolított rétegben található meg. Ennek ellenére is megörvendeztethetjük a szervezetünket, ha többször bevonjuk az étrendünkbe.
Egészség
Az árpa érintetlen formájában maximálisan váltja ki az itt felsorolt élettani hatásait. A gersli esetében ezek csak részlegesen igazak, de egy biztos, mindenképpen jól járunk a fogyasztásával.
B1-vitaminban, rostokban és egyéb ásványi anyagokban gazdag. A benne lévő tápanyagok könnyebben szívódnak fel a szervezetünkben, ha a gerslit előbb beáztatjuk vagy kicsíráztatjuk. Az áztatási folyamat még jobban növeli a gabona vitamin- és fehérjeszintjét.
Kifejezetten tápláló, és csökkenti az éhségérzetet. Ez elsősorban a benne lévő rostoknak köszönhető, amik lelassítják az emésztést és a tápanyagok felszívódását.
Így több idő telik majd el anélkül, hogy újra megéheznénk, éppen ezért segíthet a fogyásban is.
Szintén a rostoknak köszönhető, hogy a gersli előnyös az emésztésnek. Megfelelő szinten tartja az egészséges bélműködéshez szükséges baktériumokat.
Az árpagyöngyben található rostok megelőzhetik az epekövek kialakulását is. Emellett csökkenthetik a koleszterinszintet és a szívroham esélyét is
Mivel magas a magnéziumtartalma, a gersli sokat tehet a 2-es típusú diabétesz ellen, hiszen növeli az inzulintermelést. Fogyasztása lassabb vércukor-emelkedést eredményez (még hántolt formájában is).
Mindezek mellett széleskörűen felhasználható a konyhában, így nagyon könnyen részét képezheti bármilyen étrendnek. De mégis hogyan?
A konyhában
Legalapvetőbb formájában a gersli kiváló köret lehet húsokhoz, zöldséges egytálételekhez. Használat előtt érdemes leöblíteni egy szűrőben, hogy az esetleges koszt eltávolítsuk róla. Háromszoros mennyiségű vízben főzzük. Sokat javíthatunk rajta, ha egy kevés olajon megpirítjuk és alaplével főzzük. Adhatunk hozzá hagymát, fokhagymát és fűszereket (bors, paprika, kömény, stb.) is ízlés szerint.
A gersli különböző sűrűbb levesekben megfőzve hasonlóan viselkedik, mint például a csipetke. Az elején adjuk hozzá, a nyers zöldségekkel együtt, hogy mindenképpen legyen ideje puhára főni. Textúrája krémes, enyhén rágós lesz, észre sem fogjuk venni, hogy nem tésztát eszünk.
Legközelebb próbáljátok ki például ezekben:
Szinte húsra hasonlító textúrája és íze miatt kiegészíthetjük vele kedvenc zöldségfasírtunkat. Ilyen jellegű használata az élelmiszeriparban már elterjedt, vegánoknak készülő gabonakolbászokban rendszeresen megtalálható alapanyag. A kész „pogácsának” jobb állagot biztosít majd, komplexebb ízzel párosulva. Minden harapásnál meglepődhetünk majd a megbújó gabonaszemeken.
Zöldségekkel, de még gyümölcsökkel is ütős saláta kerekedhet belőle. A rostjai miatt egy tápláló vacsorának bőven elég lesz. Pirítással még jobban kiemelhetjük diós ízét és kellemes, ropogós textúrát kölcsönözhetünk neki.
A rizshez hasonlóan akár édességnek is elkészíthetjük. Ugyan e formájában még nem annyira elterjedt, maga a lehetőség a próbálkozásra adott. Mindenképpen főzzük elő vízben, majd folytassuk tejben kis cukorral, vaníliával, citromhéjjal. Dobáljunk bele aszalt gyümölcsöt. Vigyázzunk, ez felderítetlen terep, de kipróbálásával az édes gersli úttörői lehetünk. Mindig örömteli egy új ételt feltalálni, nem?
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Variációk a megszokott köret-témára:
