Micsoda család! címmel gyereknapon jelent meg az első olyan gyerekkönyv Magyarországon, amelyben szivárványcsaládok szerepelnek. A kétanyás illetve kétapás történetek elsősorban azoknak a gyerekeknek hiánypótló, akik maguk is ilyen családokban élnek, hiszen fontos, hogy a gyerekek a mesék világában is találkozzanak azzal a családmodellel, amelyben élnek.
A KSH legutóbbi, öt évvel ezelőtti adatai alapján Magyarországon közel ezer szivárványcsalád él, de minden valószínűség szerint mostanra ennél több azonos nemű pár nevel gyereket. A húszas, harmincas korosztályból pedig egyre többen tervezik családalapítást
– mondta el Pál Márton, a Szivárványcsaládokért Alapítvány képviselője. „Szerintünk minden kisgyerek, így a szivárványcsaládokban élő gyerekek is megérdemlik azt, hogy egy mesében önmagukra és a szüleikre ismerhessenek.”
A meséket Lawrence Schimel amerikai író írta, akinek több mint 120 könyve jelent már meg. Legtöbb nyelven a Micsoda család!, amely már 16 különböző kiadásban jelent meg, és további nyolc várható. A mesék sikerének egyik kulcsa, hogy új megközelítésben: egyszerű, hétköznapi jeleneteken keresztül mutatja be a szivárványcsaládok életét. A történetek így minden gyereknek izgalmasak, nemcsak a szivárványcsaládban élőknek. A meséket Szabó T. Anna, József Attila díjas költő fordította, a kötet szerkesztője pedig Nagy M. Boldizsár.
A könyv megjelenését hatnapos kampány előzte meg az Alapítvány Facebook-oldalán, amelyben kortárs magyar írók, költők, meseírók és műfordítók vallottak arról, hogy számukra mit jelent a család, miért sokfélék a családok, és mit jelentenek a gyerekeknek. A hétfőtől szombatig tartó akcióban többek között Parti-Nagy Lajos, Dragomán György, Szabó T. Anna, Fiala Borcsa, Péterfy Gergely, Péterfy-Novák Éva, Grecsó Krisztián, Dániel András és Nádasdy Ádám is megszólalt a Szivárványcsaládokért Alapítvány felkérésére.
Közel egy éve tart a kezdeményezés
A “család az család” kampány 2020. novemberében indult. Igazi civil kezdeményezés, néhány kisgyerekes család közös ötleteléséből született. A kampány célja, hogy minden kisgyermeket nevelő magyar családnak azonos jogok, lehetőségek és támogatás járjon. A kezdeményezők szerint egy kisgyermek számára az a legfontosabb, hogy szeretetteljes környezetben nőjön fel, a család fogalma pedig sokkal színesebb, mint amit a jelenlegi törvények elismernek.
A “család az család” kampányt több mint 150 cég, márka és nagykövetség támogatja. Vannak köztük nemzetközi és hazai nagy cégek, például az Ikea, az RTL Magyarország, a Sziget, a Levi’s, az HBO, a Netpincér vagy a Cinema City, de a kezdeményezés céljait hazai kis- és közepes vállalkozások is támogatják. A kampány mellett tíz nagykövetség, a többi között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország budapesti képviselete is kiállt.
A könyvet hétfőtől a könyvesboltokban lehet megvásárolni, illetve megrendelhető a acsaladazcsalad.hu honlapon.
A szivárványcsaládok hazai helyzetéről
A KSH legutóbbi, 2016-os mikrocenzusában 681 szivárványcsaládot vettek nyilvántartásba Magyarországon. Ennél azonban minden bizonnyal többen vannak, mert a statisztikákban nem szerepelnek az egyedülálló meleg szülők, és azok sem, akik valamiért nem vállalták vagy vállalhatták fel, hogy egy párt alkotnak. A legutóbbi adatgyűjtés óta ráadásul öt év telt el, a mostani harmincas korosztályból pedig egyre többen alapítanak családot.
Bár a gyermeket közösen nevelik, jogi értelemben csak a vérszerinti vagy az örökbefogadó szülő számít szülőnek. A pár másik tagja nem fogadhatja örökbe a partnere gyermekét. Még akkor sem, ha bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek, és együtt döntöttek a családalapítás mellett. Mivel az egyik szülőnek nincsenek szülői jogai, a gyermek jogai és érdekei sérülnek. Ez számtalan helyzetben hozhatja nehéz helyzetbe a kisgyerekes családokat.
Az azonos nemű párok gyermekvállalását több mint négy évtizede kutatják. Az eredmények alapján a szexuális irányultság egyáltalán nem befolyásolja, hogy milyen szülő lesz valakiből, az azonos nemű párok által nevelt gyerekek pedig nem teljesítenek rosszabbul a társaiknál, az átlagosnál nem vonzódnak gyakrabban a saját nemükhöz, és érzelmi szempontból is olyanok, mint bármelyik kisgyerek. Mivel a kutatások a világ minden pontján következetesen erre jutnak, ezeket a megállapításokat tudományos konszenzus övezi.
Az Országgyűlés tavaly karácsony előtt szigorított az örökbefogadás szabályain. A módosítás hatályba lépése, azaz március óta Novák Katalin családügyi miniszter egy személyben, a szakemberek véleményét felülírva eldöntheti, hogy ki alkalmas örökbefogadó szülőnek. Az eljárásban korábban nem jutott szerep politikusnak - csak szakembereknek, akik a jelentkezők alkalmasságát vizsgálták, és azt nézték, hogy egy kisgyermek számára kik lennének a legalkalmasabb szülők.
Az örökbefogadás feltételeinek szigorítása épp a legnehezebb sorsú kisgyerekkel szemben igazságtalan. Sok olyan kisgyerek van, akit egyetlen házaspár sem akar örökbefogadni, mert problémás terhességből születtek, egészségügyi problémáik vannak, roma származásúak vagy csak egyszerűen túl idősek. Az azonos nemű párok nyitottabbak a problémásnak gondolt gyerekek örökbefogadására. Vagyis ha őket kizárjuk a lehetséges szülők közül, az végsősorban a legelesettebb és legnehezebb sorsú gyerekeket fosztja meg attól, hogy családban nőhessenek fel.
A kötet háttere
A spanyol és angol nyelven publikáló Lawrence Schimel (1971) több mint 120 könyvet jegyez. Gyerekkönyvei több nemzetközi elismerést kaptak: volt, ami felkerült a müncheni Nemzetközi Ifjúsági Könyvtár Fehér hollók című éves ajánlólistájára és háromszor jelölték a rangos IBBY-díjra. Felnőtteknek írt könyveivel kétszer is elnyerte a Lambda Irodalmi Díjat, a Spectrum-díjat és az amerikai IPPY-díjat. Madridban él, és az írás mellett műfordítóként dolgozik.
A kötet illusztrátora a díjnyertes lett művész, Elīna Brasliņa (1988). Pályája során közel húsz könyvet illusztrált, főként lett írók gyerek- és ifjúsági könyveit. Kétszer kapta meg a Zelta Ābele-díjat a legjobb illusztráció kategóriában (2014, 2015) és büszke tulajdonosa a Balti-tenger régió egyik rangos kitüntetésének, a Jānis Baltvilks-díjnak. Az illusztrálás mellett Braslina több lett könyvet fordított angolra, illetve Lawrence Schimellel egy képeskönyvet spanyolra.
A Micsoda család! fordítója Szabó T. Anna (1972), Kolozsváron született költő, műfordító. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ír, prózai és lírai műfajban is. Verseit angolra, németre, franciára, hollandra, szlovákra, oroszra, bolgárra és románra is lefordították. Szabó T. Anna pedig többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker és Dr. Seuss írásait fordította. Díjai: Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997), Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond ösztöndíj (2001), József Attila díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005) Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006).
A kötet szerkesztője Nagy M. Boldizsár (1983), a Meseország mindenkié és Az első című antológiák szerkesztője, gyerekirodalom-kritikus, műfordító, a Móra Kiadó válogatószerkesztője. Többek közt Tove Jansson, Patrick Ness, Juno Dawson és Maggie Stiefvater könyveit fordította magyarra.
Még több a szivárványcsaládokról:
