Két fiatal megismerkedik, elmennek randevúzni, járni kezdenek, közös lakásba költöznek, megismerik egymás szüleit, majd összekötik az életüket. A duójuk egy kutyával trióvá egészül, és miután megtapasztalták, milyen egy élőlényért felelősséget vállalni, elkezdenek a gyerekvállaláson gondolkozni. Teljesen átlagos történetnek tűnik, csakhogy a két fiatal neve Marci és Ádám, akik bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek, és akik 2018 óta nevelik kisfiukat, Andrist.
Június hónapja hosszú évek óta összeforrt a szexuális egyenjogúság témájával szerte a világon, így hazánkban is, a Pride mellett pedig itthon az utóbbi időszakban az örökbefogadás kérdése és a gyerekjogok rendszeresen bekerültek a vezető napi hírek közé, így különösen aktuális a szivárványcsaládokról beszélni. Andris, Marci és Ádám története sok médiafigyelmet kapott, azonban a Háttér Társaság információi szerint rajtuk kívül még több száz olyan család él Magyarországon, ahol nem a "hagyományos" modell érvényesül, de ez nem azt jelenti, hogy ők bármiben is mások lennének.
A szeretet teszi a családot
Andris, Marci és Ádám háztartásában is csak annyi a különbség, hogy nem anya és apa, hanem apa és apu viselik gondját a csöppségnek, de ugyanúgy csakis a legjobbat akarják neki, és mindent megtesznek érte. Ezért is tapsoltak örömükben Andris első játszótéri hisztijénél, mivel ez azt jelentette, hogy a kicsi már olyan komfortosan érzi magát a közegében, hogy ezt a viselkedést is megengedi magának. Náluk is megoszlanak a feladatok a két apa között, mint más családoknál, a nagymamák pedig a női energiáikkal támogatják Andris cseperedését. Tudják, hogy a helyzetük itthon még egyáltalán nem számít szokványosnak vagy széles körben elfogadottnak, tudják, hogy Andrisnak a későbbiekben meg kell majd küzdenie a bántásokkal, amik a családja miatt érhetik, de minden erejükkel azon lesznek, hogy tudatosan felvértezzék a rosszindulat ellen. Andris ráadásul dupla csomagot cipel, ami miatt támadás érheti, hiszen egyrészt örökbefogadott, másrészt két apukája van.
De felmerül a kérdés: miért bántanák Andrist, csak mert ahelyett, hogy egy gyermekvédelmi rendszerben kellett volna leélnie az életét, megtapasztalhatja, milyen szerető és meleg otthonban felnőni? Miért bántanák amiatt, hogy két felnőtt ember tudatosan úgy döntött, hogy feláldozzák az életük egy részét, hogy helyet teremtsenek neki, és segítsenek, hogy megtapasztalhassa a felhőtlen gyerekkort?
A gyerekek pedig maguktól nem találnak ki ilyen bántásokat, hanem azt utánozzák, amit otthon látnak. Ezért is olyan fontos, hogy minél többen megismerjék a szivárványcsaládokat, és elfogadják őket. Mert bár a közösségi médiában megosztott képek alapján úgy tűnhet, minden szülő örömmel várja a csöppség érkezését, nem minden gyerek születik ilyen szerencsés körülmények közé. Van, ahol a megfelelő anyagi körülmények hiányoznak, máshol minden adott lenne hozzá, mégsem veszi körül szeretet a kisgyerekeket.
Bár két férfi neveli Andrist, a női minta aligha hiányzik a családból a nagyszülőknek, barátoknak és az oktatási intézménynek köszönhetően. Azt pedig, hogy egy meleg pár neveli fel, és ez hatással lesz a szexuális orientációjára, még csak felhozni is nevetséges. Egyetlen szempontból azonban biztosan hatással lesz ez Andrisra: toleráns és elfogadó felnőtt válik majd belőle.
Andris a szívükben fogant meg
Sokszor mondják, hogy a családját nem választhatja meg az ember, de ez csak részben igaz. Vannak olyan tagjai a családunknak, akiket mi magunk választunk, éppen ezért nem a vérségi kötelék, hanem a szeretet teszi a családot. Így van ez az örökbefogadás esetében, ahol igyekeznek megtalálni a legjobb helyet a gyerekeknek. A lehetséges örökbefogadásra a szakértők tesznek javaslatot minden körülmény mérlegelése mellett, ezután kerül sor személyes találkozókra, és még a költözés utáni első 30 nap is arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy a megfelelő helyre került a gyermek. Andris volt az első kisgyerek, akit Marcinak és Ádámnak kiajánlottak, és az első találkozónál eldőlt minden.
A Háttér Társaság által készített videóban Marci és Ádám személyesen mesélték el, miként váltak hárman egy családdá:
A pár közös elhatározással vágott bele 2015-ben az örökbefogadási procedúrába, ám egyelőre nincs Magyarországon lehetőség arra, hogy együtt fogadjanak örökbe, így papíron Marci egyedülálló szülője Andrisnak. Az a bizonyos telefoncsörgés végül 2018-ban érkezett meg.
Három várakozással töltött év hosszú időnek tűnhet, számukra mégis boldog, hálás periódus volt ez, hiszen a heteroszexuális örökbefogadókkal ellentétben, akiknek ezt sok gyász és lemondás előzi meg ezt, Marci és Ádám számára ez volt az egyetlen elérhető lehetőség a kezdetektől, hogy szülőkké váljanak.
Ahogy fogalmaztak, míg egy anya esetében kilenc hónapig a hasában növekszik a magzat, nekik a szívükben fogant meg a gyermekük: a vággyal kezdődött, hogy megtapasztalhassák a szülőséget, majd 2018 elején ebből a vágyból egy szőke, kék szemű kisfiú lett, Andris. Azóta pedig a legnagyobb szeretetben és egyetértésben töltik napjaikat – életük egy kis szeletét pedig az Instagramon is nyomon követhetitek.
Címlapkép: @palmarci Instagram
