Fantastic Fungi — avagy A gombák lenyűgöző világa címen fut a 2019-es dokumentumfilm, ami nyár óta érhetünk el a Netflixen. A beharangozó alapján elsősorban a látványvilágtól vártam sokat, de a mondanivaló, az összefüggések és tanulságok lehet, hogy felülmúlták a vizuális ingereket is. Holott nagyon erősek a film felvételei, lassításai, a CGI is. Utóbbiból éppen annyit láthatunk, amit muszáj volt illusztrálni, mert lehetetlen rögzíteni. Egy biztos, ilyen megközelítésben még nem láthattuk a gombákat.
Gombák=élet?
A film narrációját Brie Larson színésznőnek köszönhetjük: ő személyesíti meg a gombák világegyetemét, azt a külön „királyságot”, amit ők alkotnak az állatok és a növények rendszertani országán kívül. Már az első tíz percben bebizonyosodik, hogy ha nincsenek gombák, nincs élet sem. Olyan organizmusról beszélünk, ami folyamatos körforgásban teremt életet és vesz részt az elmúlásban is, hogy aztán újabb élet szülessen belőle.
A gombák tehát éltetnek, táplálnak, de veszélyesek is lehetnek. A Fantastic Fungi-ból azonban egyéb tulajdonságaikkal és aktivitásukkal is megismerkedhetünk.
Itt van például a micélium, a gombák, gombatelepek vegetatív része, amit több alkalommal is az internet hihetetlen és végtelen hálózatához hasonlítanak. Ez persze csak egy viszonyítási alap, hogy micsoda rendszerről beszélünk, de persze inkább az internet, ami a micéliumra hajaz. Ennek a szövevényes szervezetnek a bemutatása elér a fák kommunikációjáig, amivel a közelmúltban már megismerkedhettünk Peter Wohlleben: A fák titkos élete című nem kevésbé lebilincselő könyvéből.
Csodatévő kalaposok
Louie Schwartzberg rendezte a 80 perces gombamozit — megannyi természetközpontú film mellett például a Men in Black II vizuális megjelenítését is neki köszönhetjük. Kulcsfiguraként egy mikológus kalauzol minket a végig a gombafonalakon: Paul Stamets a kitines sejtfalú élőlények megszállott kutatója, gombabiológus, aki személyes tapasztalatait, tudományos munkáját is beleszövi a történetmesélésbe.
Például azt, hogy miként szüntette meg fiatalkori dadogását egy pszichoaktív gombás utazás, vagy, hogy a végstádiumú rákot hogyan győzte le édesanyja a gyógyító erejű lepketapló segítségével. Szó esik az immunerősítő pecsétviaszgombáról és a jóval ismertebb, shiitakéről, amiből a lentinán nevű nagyon erősen immunizáló poliszacharidot is izolálhatják.
A gombák rajongói klubja
Megismerkedhetünk a mikofil kifejezéssel is (később rákerestem a mikofób-ra is, ez is létező terminus), ami gombakedvelőket jelent. Ha úgy tetszik, a mikofilok alkotják a világ gomba fanklubját.
A filmben lelkes erdőjárókat mutatnak, akik hobbi szinten kapcsolódnak ehhez a csodás világhoz, de a szorgalom és érdeklődés néhány esetben képzések és tanulás után hivatássá is válhat. Paul Stamets valós követői (nem mai, közösségi médiás értelemben) kvázi vallásként tekintenek a gombák tanulmányozására, az élettani hatások tárházára.
Hogy is ne tennék… már ez a 80 perces dokumentumfilm is meggyőző és rengeteg kérdést ébreszt, talán még mikofób társainkban is, akiknek traumatikus élményei vannak egy svéd gombasalátától, vagy a nagymama gombalevesétől.
Beszippant az érdekes világ
Ember legyen a talpán, aki a Fantastic Fungi végeztével ne keresne rá az interneten, a mi kis virtuális micéliumumunkban, Stamets TED-es előadásaira, a felsorolt gyógyító erejű gombákra. Vagy éppen a kontrollált, orvosi körülmények között megélt varázsgombás utazásokra, melyek a poszttraumás stresszt, a szorongást, a depressziót oldják.
Engem amúgy is gyönyörködtet a pagodakarfiol goafesztiválok díszleteit megszégyenítő mintázata és felülete, elkáprázik a szemem a káposzták keresztmetszetén és megnyugtat egy articsóka vagy ananász fenséges látványa. Mindezek után viszont egyetlen gombafejre sem tudok majd átlagos alapanyagként tekinteni.
Címlapkép: Getty Images
Csodás, izgalmas és látványos filmek ajánlói:
