A Connecticuti Egyetem kutatói szerint nem feltétlenül könnyebb ellenállni a gasztronómiai kísértéseknek vagy éppen elmenni edzőterembe akkor, ha ebben a szerelmünk is mellettünk áll. A tanulmány szerzői azt találták, hogy a párok tagjai nem befolyásolják egymást, amikor olyan tényezőkről van szó, mint például az önkontroll vagy a kitartás – amelyek, mint tudjuk, elengedhetetlenek a fogyáshoz és testsúlymegtartáshoz.
![](https://image-api.nosalty.hu/nosalty/images/article-images/T6/lE/dscl8bQDvHw0juTIhWol4xZ2oRqfzFBgwNOHbwsY.jpg?p=lqip-16%3A9&s=ca615be53ad9fbc7d9c0da7b167429f8)
Ugyanakkor a projekt rávilágított arra, hogy nagyon is lehetséges egyéni szinten pozitív viselkedési változásokat elérni, ha megfelelően avatkozunk be a szokásainkba. Más szóval: lehet, hogy nem számíthatunk a partnerünk segítségére, de mindenki képes arra, hogy felhagyjon a saját rossz szokásaival.
Korábbi tanulmányok már ezt megelőzően is rámutattak, hogy mind az önkontroll, mind a kitartás összefüggésben áll a fogyás/testsúlymegtartás képességének javulásával. A korábbi tanulmányok azonban nem értékelték mindezt a párokra vonatkoztatva.
Azt akartuk látni, hogy van-e erre valamilyen hatása a párkapcsolatoknak
– mondja professzor Leahy, egészségtudományi professzor, az InCHIP igazgatója, aki egyben a tanulmány egyik vezetője is. Hozzátette: „Vagyis hasonló szintű önkontrollal rendelkeznek a partnerek? És hasonlóképpen változik-e az önkontroll a párok tagjaiban, ahogy haladnak előre a fogyókúrás programjukban?”
Ez a vizsgálat egy évig tartott, beleértve egy hathónapos beavatkozási időszakot, amelyet újabb hat hónap elteltével egy újraértékelés követett, mind a 64 résztvevő pár körében. A résztvevőknek egy sor kérdőívet kellett kitölteniük az önkontroll és a kitartás szintjének felmérésére, mind a vizsgálat elején, mind annak a végén. A kérdőívekben olyan állítások voltak, mint például: „Jó vagyok abban, hogy ellenállok a kísértésnek” vagy „a kudarcok nem veszik el a kedvem”.
Eközben a résztvevők egy viselkedési súlycsökkentő beavatkozással is megismerkedtek, amelynek célja a napi kalóriabevitel csökkentése és a fizikai aktivitás növelése volt. Mindeközben olyan viselkedési készségeket igyekeztek bennük kifejleszteni, amelyek elősegítik a pozitív változásokat – ilyen például a célok kitűzése és az ingerkontroll.
A tanulmány végére a kutatók egyáltalán nem fedeztek fel semmiféle befolyást a párok tagjainál.
![](https://image-api.nosalty.hu/nosalty/images/article-images/U1/Go/PXSjSdp97QKwvUWohYk8km84TheDLFoIf2B4vF5s.jpg?p=lqip-16%3A9&s=a7d40835267c55f1f831ab075e73b248)
Arra jutottak, hogy a párkapcsolatban élők nem kezdték hasonló szintű önkontrollal vagy kitartással a folyamatot, és ha az egyik fél a vizsgálat során javította valamelyik tényezőt, akkor partnerük nem feltétlenül tapasztalt ezzel kapcsolatos változásokat.
A párok hajlamosak osztozni a súlykezelési magatartásokon, de a tanulmány szerint nem volt semmilyen szociális befolyás közöttük, amikor az önuralomról vagy a kitartásról volt szó
– magyarázza Leahey professzor. Ennek ellenére kiemelte: a résztvevők általános fejlődést tapasztaltak ezeken a területeken.
„Ez arra utal, hogy mindkét konstrukció képlékeny. (...) Néha az emberek úgy gondolják, hogy az önuralom nem változik. De ez a tanulmány azt mutatja, hogy egy viselkedési súlycsökkentő programmal, amely viselkedésmódosítási stratégiákat tanít, javíthatjuk az emberek önkontrollját vagy a cél elérését” – magyarázza Leahey.
Ez a kutatás megerősíti a korábbi munkákat, amelyek azt sugallják, hogy az önkontroll és a kitartás összefüggésben áll a sikeresebb súlykezeléssel. Ez nem véletlen: ezek a tulajdonságok gyakran olyan létfontosságú egészségmegtartó szokásokhoz is kapcsolódnak, mint a rendszeres testmozgás.
Még többet olvashatsz a fogyásról itt:
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!