Felmerülhet a kérdés, hogy miben más a bogyósgyümölcs-lekvár a befőzés összes többi termékéhez képest. A rövid válasz, hogy nagyon sok mindenben. Persze nem a rövid válaszok miatt vagyunk itt, hanem az alapokig hatoló, velős és mindenre kiterjedő magyarázatokért olvassuk ezt a cikket. Kezdjünk is bele, hamarosan minden kiderül a bogyósgyümölcs-lekvár készítésének rejtelmeiről.
Magasabb pektintartalom
Mivel a bogyós gyümölcsök nagy része (az eper és az áfonya kivételével) önmagukban is sok természetes pektint tartalmaznak, oda kell figyelnünk, hogy a befőzés során mennyi zselésítőanyagot adunk a lábashoz.
A pektin elsősorban az apró szemek héjában rejlik, és annak ellenére, hogy a héj maga nem kerül bele a lekvárba, így is képes kifejteni hatását.
Amikor először rotyogtatjuk a teljes gyümölcsöt (a szűrésről egy kicsit később lesz szó), a magok és a héj is együtt főnek a gyümölcshússal. A hő hatására a héj kiereszti a benne lévő pektint, ami hozzájárul a lekvár sűrűbb állagához.
Ha nem akarunk túl kemény lekvárt, az általában használt (pl. más gyümölcsből készült lekvárhoz) mennyiségből vegyünk vissza egy keveset, nagyjából a háromnegyedét tegyük hozzá.
A macerás passzírozás
Természetesen mind eltérő preferenciákkal rendelkezünk, valakit nem zavarnak a magok a lekvárban, de van, aki falra mászik tőle. Amennyiben a magtalan verzió mellett döntünk, a megfőtt gyümölcsöt át kell passzíroznunk.
Először tisztítsuk meg a bogyókat, és tegyük a kiszemelt fazékba. Cukrot egyelőre ne adjunk hozzá (mindjárt kiderül, hogy miért ne), a nélkül kezdjük el melegíteni.
Nagyjából öt perc után a gyümölcs elkezd szétfőni, tíz perc elteltével majdnem az összes levét kiengedi, húsz perc múlva pedig készen áll a szűrésre. Ne aggódjunk, ha esetleg túl folyósnak tűnik, a passzírozás után még fogjuk főzni.
A legjobb, ha egy sűrű szövésű szűrőbe öntjük a fazék tartalmát, majd egy másik edény fölött addig kavargatjuk fakanállal, amíg az összes használható része át nem ment a szitán. A megmaradt magokat, héjat komposztáljuk.
Mikor édesítsünk?
Miután megszabadultunk az összes nemkívánatos részétől a gyümölcsnek, következhet a lekvárfőzés második szakasza. A tiszta gyümölcspüréhez csak ekkor adjuk hozzá a cukrot és a zselésítőt.
Azért nem érdemes az elején beletenni ezeket, mert a passzírozás során veszítenek erejükből. Azaz a lekvár kevésbé édes és hígabb lesz, mivel a szűrőn marad a cukor és a zselésítőanyag egy része.
Keverjük el benne a két hozzávalót, és ha minden alaposan feloldódott (a dzsemfix vagy pektin hajlamos a csomósodásra, ez ellen használjunk egy habverőt) forraljuk a lekvárt még nagyjából tíz percig. Tegyük sterilizált üvegekbe, és készen is vagyunk.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
*Elindult a Nosalty Nyári Receptversenye, keressük az idei nyár legizgalmasabb receptjét!*
2021. július 20. és augusztus 22. között töltsd fel a kedvenc nyári fogásod receptjét az egyszerűsített receptfeltöltés segítségével, és nyerd meg az értékes ajándékok egyikét!
Élvezd velünk a nyár összes napfényes ízét: